A kar hivatali szervének vezetőjét az igazságügy-miniszter nevezi ki 7 évre. A vezető a miniszternek tartozik beszámolási kötelezettséggel, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. A hivatali szerv rendelkezik többek között a kamarai vagyonnal.
A kar hivatali szervének vezetőjére a törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, így többek között nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja. Továbbá a hivatali szerv vezetőjének hozzátartozója nem lehet végrehajtó, illetve végrehajtó-helyettes.
A törvény részletesen foglalkozik a kar és a miniszteri biztos feladataival, jogköreivel, a végrehajtókra és helyetteseikre vonatkozó szabályozással. A jogszabály szerint ha a bíróság jogszabálysértést állapít meg, a kar szerveinek bármely határozatát megsemmisítheti, a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelheti a kar közgyűlésének és elnökségének összehívását, felfüggesztheti a kar jogszabálysértő szervének működését és ellenőrzésének céljából a kar tagjai közül felügyelőbiztost rendelhet ki, ha annak törvényessége másképpen nem biztosítható.
Módosulnak a fegyelmi eljárás szabályai. A feljelentőnek lehetősége lesz arra, hogy a vizsgálóbiztos jelentése alapján a fegyelmi feljelentést kiegészítse, illetve a fegyelmi feljelentés megtételét követő 30 napon belül a bíróság köteles lesz megindítani az eljárást annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás valóban betölthesse rendeltetését. A végrehajtóknak felelősségbiztosítási szerződést kell kötniük.