„Nem olyan fajta” – meglepő kulisszatitkot osztott meg Orbán Viktor Erdoganról (VIDEÓ)
Külföld
A repülőgép fedélzetéről nyilatkozott a miniszterelnök.
Nem tetszik a törököknek, hogy Ferenc pápa elítélte az örmény népirtást
2015. április 13. 14:03
Rágalmazásnak nevezte Ferenc pápának az örmény népirtásról mondott szavait a Törökország római szentszéki nagykövetsége által hétfőn kiadott közlemény. A törököknek annyira nem tetszett, hogy a pápa felemelte a szavát az ügyben, hogy vissza is hívták a vatikáni nagykövetet. A Szentszék államtitkárságán nem okozott meglepetést a török reakció.
2015. április 13. 14:03
Rágalmazásnak nevezte Ferenc pápának az örmény népirtásról mondott szavait a Törökország római szentszéki nagykövetsége által hétfőn kiadott közlemény. Az olasz sajtó szerint Ferenc pápa nem Törökország ellen beszélt.
A Vatikánnál akkreditált török nagykövetség közleménye szerint Ferenc pápának a Szent Péter-bazilikában vasárnap bemutatott örmény misén elhangzott szavai elfogadhatatlanok; népirtásról beszélni rágalom, a misén mondott kijelentések „politikai céllal meghamisítják a történelmet”.
Miután Ferenc pápa a XX. század első népirtásának nevezte az örmények 1915-ben kezdődött mészárlását, Törökország visszahívta szentszéki nagykövetét. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter bejelentése szerint Ankara további lépéseket mérlegel a Vatikánnal szemben.
Ferenc pápa hétfőn reggel a vatikáni Szent Anna-házban bemutatott szentmise homíliájában az evangelizációról beszélve úgy fogalmazott: az egyháznak bátran és világosan kell beszélnie. „Nem hallgathatjuk el, amit láttunk és amit tudunk” – mondta Ferenc pápa, aki semmilyen utalást nem tett a Törökországgal kialakult diplomáciai feszültségre.
Vatikáni források szerint a szentszéki államtitkárságon nem okozott meglepetést Törökország reakciója. A Vatikánban ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Ferenc pápa óvatos volt, és szó szerint annak a nyilatkozatnak a szövegét idézte, amelyet még II. János Pál és II. Karekin örmény katholikosz írt alá 2001-ben.
A Corriere della Sera című olasz napilap elemzése szerint Ferenc pápa az örmény népirtásról mondott szavaival a keresztényeknek a világ más országaiban jelenleg zajló üldözésére és legyilkolására akarta felhívni a figyelmet. A pápa fel akarta rázni közönyéből a nemzetközi közösséget – írta a Corriere.
Az újságban Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed közösség vezetője hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa nem Törökországgal szemben foglalt állást. Ellenkezőleg a pápa arra akart emlékeztetni, hogy eljött a törökök és örmények közötti közeledés ideje, hiszen a két nép ma nem ugyanaz, amilyen 100 évvel ezelőtt volt.
Az Il Messaggero című római napilap úgy látja, hogy a Vatikánnal hadba szálló Törökország befagyasztotta az Európai Unióba való belépését.
A VaticanInsider című hírportál arra emlékeztetett, hogy Jorge Mario Bergoglio még Buenos Aires érsekeként emléktáblát helyeztetett el az örmény áldozatok emlékére, és már pápává választása után, 2013 júniusában népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását. Ferenc pápa, amikor tavaly november végén törökországi látogatásáról a Vatikánba tért vissza, a repülőúton a két nép közeledésének reményéről beszélt az újságíróknak.
A huffingtonpost.it internetes hírportál kommentárja szerint Ferenc pápa kimondta azt, amihez Olaszországnak nem volt bátorsága, hiszen az olasz kormány eddig nem ismerte el a népirtást, erről egyedül az olasz képviselőház hozott egy határozatot 2001-ben. Az örmények legyilkolásának 100. évfordulójára emlékezve Rómában – az olasz kormány védnökségével – most látható kiállításon sem szerepel a népirtás szó.
Sandro Gozi EU-ügyi olasz államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Vatikánban „személyes vélemény” hangzott el. Matteo Salvini, a szélsőséges Északi Liga párt főtitkára kijelentette: Törökország nem méltó arra, hogy az EU tagja legyen.
Rocco Buttiglione filozófus, olasz kereszténydemokrata politikus szerint Ferenc pápa erkölcsi, nem történelmi véleményt mondott. A török kormány jól gondolja meg, miként reagál: ennek a helyzetnek a kezelése mutatja meg, hogy Ankara közeledik vagy távolodik-e az európai kultúrától – mondta Buttiglione.
Orbán Viktor lerántotta a leplet Isztambulban: három lépés kellett a történelmi sikerhez
Külföld
Rövid bejegyzéssel érkezett a miniszterelnök a sajtótájékoztató után.
Videón: így fogadta Erdoğan Orbánt
Belföld
A miniszterelnök hétfőn Törökországba látogatott, hogy négy nagy témakörről tárgyaljon Erdoğan elnökkel.
Orbán Viktor: Összehangoljuk a béketeremtési törekvéseinket a törökökkel
Külföld
Kiváló a kapcsolat a két ország között.
Újabb ország vette fel a kesztyűt: a magyarok oldalán száll harcba a nagyhatalom – összedőlhet a szankciós kártyavár
Szijjártó Péter szerint Magyarország Törökország támogatásával folytathatja a Brüsszellel és Kijevvel vívott küzdelmét az energiaellátás biztonságáért.
„Nagy hatalom, nagy erő, nagy befolyás” – Orbán Viktor elmondta, miért utazik Törökországba (VIDEÓ)
Külföld
Fontos témákat kell megbeszélni a törökökkel.
Figyelem, minden szülő legyen óvatos: népszerű termékeket hívott vissza a Nestlé
Aki a visszahívott termékekből vásárolt és a termék még a birtokában van, azt ne használja fel.
Robbie Keane miatt már ellepték a Groupama Arénát a skótok – cserébe Sir Alex Fergusonról mesélt nekik
Sport
Az edzőlegenda tanácsa miatt nem hagyja itt a Fradit.
Összesen 58 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Sulammit
2015. május 16. 22:40
Megpróbálom megint. Ha nem sikerül, akkor este nyisd ki. Majd meglátod, hogy ki küldi.
http://www.hegyhathodasz.hu/vizjel.php?oldalkod=25&kep=g_646_25_528726001126112149.jpg&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_med
Válasz erre
1
1
Sulammit
2015. május 16. 22:38
Egy kicsit az Édenről. Hosszú lett, de nem baj ugye?
Isten az embert az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze. Vagyis már akkor is dolgozott az ember. Éden kertje egy zárt, védett terület, Isten védelme alatt álló, a nyugalom, a szépség, gyönyörűség az asszony teremtése után, pedig a GYÖNYÖRÉ is. A szó héber jelentése, GYÖNYÖRT is jelent és olyan idilli, mint az Énekek énekében (4,12-15, 6,2-3) ahol a vőlegény Sulammitot hasonlítja egy gyümölcsöző, életteli zárt kerthez. (15)
Az embernek ezt a szép kertet, művelnie és őriznie kell, vagyis gondozni és vigyázni rá. Igaz, hogy ajándékba kapta, de mindennek abszolút és szuverén Ura, azét Isten maradt. "Őrizze" (2,15) összhangban van Káin Istennek adott válaszával, "talán őrzője vagyok testvéremnek?" (4,9) Nem másvalakitől kell őriznie, még egyedül van az ember, hanem felelősséget kell érte vállalnia, amint az Káin válaszából kitűnik. Vigyáznia, óvnia kell, akár önmagától is. (3,11; 4,8) "Ez azonban - mint Szent Ágoston megjegyezte, - nem fáradságos munkát jelent, hanem az emberi tevékenység jótékony és örömteljes kifejezését."
Mindennek kiinduló pontja az Éden kertje, az élet kertje volt. Harmónia boldogság, öröm, Istennel, egymással, önmagunkkal, a nekik és értük teremtett világgal. A kertben a bűn következtében,megjelent a halál, bekövetkezett a kiűzetés, ami távolság Istentől távolság mindentől, ami ezt a békét szimbolizálta.
Az ember Isten képmása, s mint ilyen személyes, szellemi mivoltának következtében szabad akarattal rendelkezik. Ez egy kétélű fegyver, mert szembe is fordulhat Istennel. Az emberi élet drámája ez a kettősség, mert magába hordozza az örök üdvösség, de a kárhozat lehetőségét is.
Bepillantást kaptunk Isten elgondolt és teremtett világába, amit az ember Isten elleni lázadásával elveszített, de mindig megmaradt a vágya, hogy egyszer oda visszatérjen.
Ezt a bőség, boldogság utáni vágyat és Isten válaszát a próféták jövendölései jól érzékeltetik, ezért a kert ESZKATOLÓGIKUS értelmezést kapott.
"Azt mondják, majd: Ez az elpusztult föld, olyan lesz, majd, mint az Éden kertje." (Ez 36,35) Ezeket nem idézem. Ha érdekel kikeresed.
(Jer 31,12), ((Iz 51,3), (Jel 2,7b)
"A Biblia azt tanítja, hogy Isten maga nyújt a megpróbáltatás keménységéhez mért belső megerősítést és lelki támaszt, segítséget, hogy aki benne bízik, a szenvedését olyan lelki fejlődőssé alakíthassa, amely sokkal mélyebb és tartósabb örömöt ad, mint amit ebben az átmeneti időszakban nélkülöz"
Giovanni Martinetti SJ A mai hit észérvei 68.
Válasz erre
0
1
Sulammit
2015. május 16. 22:38
"Teremtsünk embert, képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá"
(1,26-28)
A teremtés rendjének csúcspontja,az EMBER, nem a férfi a teremtés koronája, ahogy ezt szeretik büszkén hangoztatni, hanem maga az ember. Isten neki érte teremtett mindent.
"Teremtsünk - alkossunk embert, aki a mi képmásunk, aki hozzánk hasonló, magunkhoz hasonlóvá"
(celem lóhém) ami az ember világban betöltött szerepére vonatkozik, nem az Istennel való egyenlőséget jelenti NEM KÜLSŐ HASONLÓSÁGOT! Mert nem az ember, hanem istenképiségéből fakad és ezt a bűnbeesés után sem vesztette el. "Teremtsünk embert, készítsünk embert" (náásze adam) "Alkossunk készítsünk" - Kihez szól Isten? - "pluralis deliberativus"-ról van szó. "Ők uralkodjanak"itt a (rode) szó szerepelennek jelentése, GONDOSKODVA URALKODNI. Felelősséggel, de azt is jelenti, hogy nem istenítem, nem veszem körül kultikus tisztelettel, mint azt látták, tapasztalták a babiloni fogságban, - de már jóval előbb is - Izrael fiai. A Teremtéstörténet, megfosztja az egész természetet szakrális isteni jellegétől.
"Isten megteremtette őt" itt a (bárá), teremteni szót találjuk, mert Isten az egyetlen, aki a semmiből valamit (jés méájin) képes létrehozni.
Ez válasz az Isten apa a Szentlélek anya filozofálgatásodra is.
Válasz erre
0
1
Sulammit
2015. május 16. 22:38
"ehhez képest az "egy testté lesznek" szimbolikus értelmezése már nem is akkora kanyar :-"
Ezt nem értem.
Miért szimbolikus? Nem egyek vagytok a feleségeddel.
Eggyé váltok a szeretkezés alatt is. Nem "csak" a házasságkötés szavainál. Van olyan mondás is, hogy "Úgy szeretlek, majd megeszlek" És ez így is van.
A többit, majd később.
Válasz erre
0
1