A csődvédelmi rendszernek szintén része, hogy a csatlakozó adós fizeti az 5-10 éves periódusban a hitelintézetekkel egyeztetett fix törlesztőrészletet. Amennyiben az adós mindvégig együttműködik, akkor a ciklus végén az adósság egy részét – a hitel típusához mérten akár 50 százalékkal – leírják, ugyanakkor ha megszegi a megállapodást, az eredeti hitel kamatokkal növelt összegét kell megfizetnie. Ha az adós eltitkol valamilyen vagyont vagy bevételt, akkor büntetőjogi felelősség is terhelheti.
A törvénytervezet szerint központilag nem küldhető csődbiztos, az érintettek a kormányhivatalokban kérhetnek majd csődvédelmet, ahol – kezdetben papírok alapján – az adós anyagi helyzetét felmérve eldöntik, hogy jogosult-e a rendszerben való részvételre – tette hozzá. Megvizsgálják, hogy az adós rendelkezik-e megfelelő jövedelemmel, az adóssága meghaladja-e a várható jövedelmét, valamint hogy van-e esetleg valamilyen értékesíthető, a hétköznapi élethez nem feltétlenül szükséges vagyona.