Az Alkotmánybíróság kedden közzétett határozatában a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva kimondta, hogy nem alaptörvény-ellenes a Fidesz ajkai szervezete által az időközi képviselő-választási kampányban közzétett kisfilm, amely az MSZP-DK közös jelöltjét összefüggésbe hozta az ajkai vörösiszap-katasztrófával.
Az interneten március 29-én közzétett videóban elhangzott, hogy a Mal Zrt. „vezetői között ott ült Pad Ferenc”, akinek a „dolga az lett volna, hogy megakadályozza a katasztrófát, de ő semmit sem tett” (a jelölt a cég felügyelőbizottságának tagja volt).
Az eljárás kezdeményezői szerint a videó valótlan tényeket híresztel, sérti a jelölt becsületét és a választók jogos érdekét, mert negatívan befolyásolhatja a közvéleményt. A Kúria korábban azt mondta ki, hogy a valótlan tényállítások miatt jogsértő a kisfilm. Az Ab azonban egyhangú döntéssel megsemmisítette a Kúria határozatát azzal, hogy a közügyek szabad vitatása a véleményszabadság fokozott védelme alatt áll.
Az ügyben eljáró választási bizottságok elutasították a beadványt, mert álláspontjuk szerint a jelölt a katasztrófa idején a Mal Zrt. felügyelőbizottságának tagja volt, ez pedig a közfelfogás szerint azonos megítélés alá esik a társaság vezetőségi tagságával. Egyebek mellett azért, mert a felügyelőbizottságnak és tagjainak kötelezettségei közé tartozik minden, a vállalat működésével kapcsolatos anomália jelzése, ám a Mal Zrt. részéről senki sem tett semmit a tragédia elkerülése érdekében - indokolták döntésüket.
A Kúria azonban megváltoztatta a döntést, és azt állapította meg, hogy a valótlan tényállítások miatt jogsértő a kisfilm, valótlan tényállításai megsértették a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelvet.
Az Ab ugyanakkor 14 alkotmánybíró egyhangú döntésével megsemmisítette a Kúria határozatát azzal, hogy sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az Alkotmánybíróság arra mutatott rá, hogy a közügyek szabad vitatása a véleményszabadság fokozott védelme alatt áll, továbbá társadalmi érdek, hogy a választási kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő-támogató szervezet programját is megvitassák. Mindez kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak.