Hiába perelte be volt iskoláját Pankotai Lili, ellene ítélt a bíróság
Az diákaktivista szerint botrányos fellépése után egykori gimnáziuma ellehetetlenítette, hogy ott folytassa tanulmányait.
A hatályos büntetőjog szerint nem alkalmazható olyan enyhe büntetés, mint amilyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság szabott ki három, még a 2011-es melegfelvonuláson rendőrökre támadó ellentüntető esetében – állapította meg a Kúria, amely az ítéletet egyéb szempontból is megalapozatlannak találta.
Még a 2011-es melegfelvonulás ellen tüntettek és eközben rendőrökre is rátámadtak azok a fiatalok, akiknek az ügyében múlt csütörtökön hozott végleges döntést a Kúria. A Kúria azt állapította meg, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság eredetileg olyan enyhe büntetést szabott ki az ítéletében, amilyenre a jogszabályok betartásával nem is lett volna lehetősége.
A Mandiner érdeklődésére a Kúria sajtóosztálya tudatta: a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény tényállását állapította meg három vádlottal összefüggésben, akik a fővárosban tartott melegfelvonuláson támadtak rendőrökre. Ketten folyadékkal teli palackkal dobtak a rendezvényt biztosító egységek felé, egyikük pedig egy rendőr testvédő pajzsát ütötte. A PKKB büntetésként közérdekű munkát szabott ki mindhármukra.
Az ítélet ellen sem a védők, sem az ügyészség nem nyújtott be fellebbezést, így az első fokon jogerőre emelkedett. Később azonban a Fővárosi Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, arra hivatkozva, hogy a Btk. rendelkezései értelmében a fenti bűncselekményi tényállás megállapítása esetén a legenyhébb kiszabható büntetés a felfüggesztett szabadságvesztés lenne, a PKKB ítélete tehát törvényellenes. Mindezt a Legfőbb Ügyészség azzal egészítette ki, hogy az ítéleti tényállásból az sem tűnik ki egyértelműen, hogy a csoportosság, mint minősítő körülmény megállapításának a konkrét esetben mi a jogi alapja. A Kúria mindkét felvetéssel egyetértett, és hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatot.
A PKKB tehát egyfelől hibázott akkor, amikor csoportosságot állapított meg, holott ez a saját indoklásából sem tűnik indokoltnak, másrészt pedig akkor, mikor olyan büntetést szabott ki, amit az általa megállapított bűncselekményi alakzathoz a törvény szerint nem lehet hozzárendelni. Magyarán a törvényességhez vagy a csoportosságtól kell eltekintenie, vagy a szabadságvesztést kell kiszabnia.
A Kúria döntése értelmében az elsőfokú eljárást megismétlik.