Merkel jön, Orbán marad

„Nyilván már abba belebetegedtek, hogy minden erőfeszítésük ellenére sem sikerült még tíz percet sem kicsikarni Merkel asszonytól, hogy saját legfrissebb kormányfő-feljelentésüket elszüttyögjék. Még Tamás Gáspár Miklósnak is nevetségessé vált a Merkel-látogatástól Orbán-buktatást remélő ellenzék, amely »várja a tántit«. De a tántit nem nyílt levéllel, nem tüntetéssel szokás várni, hanem tejszínhabos kávéval. Nekem inkább úgy tűnik, hogy a sok baloldali forgácspárt és reszelékszervezet úgy várja Merkelt, mint ’56 őszén az ávósok várták a szovjet tankokat.

És ez az ő hatalmas tévedésük, ezért fognak még három éven át egyre kisebb létszámmal tüntetgetni, de hogy valódi politikai riválissá emelkedjenek, ahhoz meg kellene tanulniuk – politizálni. Nem elég bevallani a vágyképet, a wishful thinking kinek-kinek a magánügye. (...)

Merkel eljön tárgyalni Orbánnal, és nem hoz blézerének zsebében kukoricaszemeket, hogy a magyar kormányt rá térdepeltesse. Idejövetelének célja inkább a január 22. és 25. között lezajlott davosi világgazdasági fórumon tett kijelentése körül keresendő, amely szerint Berlin tárgyalna egy európai–orosz szabad kereskedelmi övezetről, és vállalkozna érdekegyeztetésre az EU és az idén január 1-jén megalakult Eurázsiai Gazdasági Unió között, ha Moszkva hajlandó rendezni az ukrán válságot.

Ha Merkel hétfőn a MostMi! nyílt levelének elolvasása után homlokára ütve nem szakítja meg a magyar kormányfővel a tárgyalásokat, és nem ül föl azonnal az első berlini gépre, akkor megint nem az ellenzéknek lesz igaza.”