A bírósági igazságszolgáltatás három szintjét és az Alkotmánybíróságot is megjárta az a becsületsértési ügy, amit egy ügyvéd kezdeményezett, miután egy iwiw-felhasználó adatlapján a háziállatai között tüntette fel a nevét, továbbá „ügyvédutánzatnak” nevezte. Az AB leszögezte: az ügyvéd nem automatikusan közszereplő.
„Zizi, a gyönyörű magyarvizsla leány” mellett háziállatai között sorolt fel egy ügyvédet is egy iwiw-felhasználó, ráadásul az „ügyvédutánzat” jelzővel kiegészítve. Az érintett személy nem hagyta annyiban, a feljelentésére indult ügy egészen az Alkotmánybíróságig jutott.
Az első fokon eljárt bíróság még megállapította ugyan a terhelt bűnösségét egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében, és három évre próbára bocsátotta; de a másodfokú eljárásban már felmentő ítéletet hozott a törvényszék e tényállás vonatkozásában. Az elsőfokú ítélet eképpeni megváltoztatásával lehetőség nyílt az ítélőtábla, mint harmadfokú fórum eljárására. Ezúttal a magánvádló élt a fellebbezés eszközével, a Fővárosi Ítélőtábla azonban ismét a vádlott javára döntött, ám már nem bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányára hivatkozva. A tanács megállapította, hogy az ügyvéd olyan közszereplő, aki ilyesfajta megnyilvánulásokat tűrni köteles.
Az ügyvéd alkotmányjogi panasszal élt az ítélőtáblai döntés ellen, kérve annak megsemmisítését. Eljárásjogi kifogások mellett azzal érvelt, hogy az az emberi méltóságát mint alkotmányos alapjogát alaptalanul szorította háttérbe a vádlott szólásszabadságával szemben, megsértve a részrehajlás nélküli, tisztességes eljárás követelményét.
Az AB határozatában rögzíti, hogy a konkrét ügyben a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltóság, mint kiemelten védett alapjog verseng. Emlékeztet: utóbbi korlátozásának csak kivételesen, a demokratikus közélet kialakítása, mint alkotmányos érték érdekében, és csak az ahhoz szükséges mértékben van lehetőség. Ennek megfelelően egy bizonyos személyi kör köteles többet tűrni a bírálatok terén, e kör meghatározása viszont korábban is sok gondot okozott. Jelen ügyben azonban határozottan foglal állást a testület arról, hogy – ellentétben az ítélőtábla véleményével – az ügyvéd nem válik közszereplővé kamarai bejegyzésével. Emellett idézi egy korábbi döntését, melyben kimondta, hogy „nyilvánvalóan nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a másik személy emberi mivoltában való megalázása érdekében használ súlyosan bántó, vagy sértő kifejezéseket”.
Az AB tehát megsemmisítette a harmadfokú ítéletet, mely alaptörvény-ellenesen terjesztette ki a véleményszabadságot a panaszos jó hírnevének szükségtelen csorbítására. A határozat szövege itt olvasható.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Újabb harc Budapest és Brüsszel között.
Az ügyvéd az irónia hatalmával élt.
Az év első műsorában az újságírók azt is megvitatták, hogy kell-e a jelenlegi helyzetben egy világháborútól tartani.
Nem demokratikus elvek mentén döntenek.
A beszámolók szerint Le Pen stratégiát vált: bár politikai üldözésnek tekinti az ellene szóló vádiratot, de felkészül a kemény jogi harcra.
A nemzetközi jog és az arra való hivatkozás egy ócska woke-komcsi hazudozás.
A közintézményekbe vetett és az állampolgárok közti minimális bizalmat egyaránt megsemmisíti, ha állóháború alakul ki a kormányzat és a bírói kar között.
Továbbra sem tudni, hogy jön vagy nem jön.
