Adatkezelés a büntetőeljárásban: a NAIH törvénymódosítást sürget

A Pécsi Tudományegyetemen 2010-ben tártak fel egy korrupciós ügyet, amely kapcsán 27 személlyel szemben indult büntetőeljárás. A vádlottak a vád szerint csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, és ezzel több mint százmillió forintos kárt okoztak.

Az Átlátszó arról ír: az eljárás kezdete után három évvel, 2013 júliusában derült ki, hogy számos olyan iratot is csatoltak az eljárás irataihoz, amelyek személyes adatokat és ügyvédi titkot tartalmaztak. Ezek a konkrét ügyhöz nem is kapcsolódtak: legfeljebb annyiban, hogy az adatokat az egyik vádlott számítógépéről foglalták le. Az adatok közt volt egy pécsi újságírónak az egyes vádlottakkal folytatott levelezése is. Az újságíró –akinek egyébként semmi köze az eljáráshoz, még tanúként sem hallgatták meg – a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz fordult.

Péterfalvi Attila NAIH elnök szerint ugyan a büntetőeljárási törvény alapelvi szinten tiltja az ilyen adatkezelést, de konkrét garanciák nincsenek a szabályozásban arra, hogy kivédjék az ilyen konkrét eseteket. Hozzátette: ha utóbb az eljárásban kiderül, hogy egyes adatok nem szükségesek, akkor azokat haladéktalanul törölni kell. Azonban a büntetőeljárási törvény jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az érintettek (egy tanú, vagy mondjuk olyan személy, akivel a vádlott más ügyben levelezett) az adataik törlését kérjék, sőt, még arról sem kell őket tájékoztatni, hogy egyáltalán kezeltek rájuk vonatkozó adatokat. 

A NAIH elnöke azt javasolja Polt Péter legfőbb ügyésznek, hogy állítson fel munkacsoportot a probléma kezelésére. A munkacsoport feladata egy jogalkotási javaslat kidolgozása lenne.