Úgy kell harcolni az autonómiáért, mint a demokráciáért

2014. november 09. 12:45

Egy svájci parlamenti képviselő szerint a székelyeknek demokráciaharcként kellene bemutatniuk a küzdelmüket az autonómiáért. Andreas Gross úgy véli: ha Románia őshonos közössége kéri az autonómiát nagyobb a siker esélye, mintha államközi párbeszéd folyna róla.

2014. november 09. 12:45

Andreas Gross svájci parlamenti képviselő szerint a székelyek eredményesebben küzdhetnek az autonómiáért, ha küzdelmüket a demokráciáért való harcként jelenítik meg, és példaértékűen kezelik a székelyföldi román kisebbség gondjait. A területi autonómiát konfliktusmegelőző eszközként javasoló 2003/1334-es Európa Tanács-határozat jelentéstevője volt a díszvendége a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szombati marosvásárhelyi küldöttgyűlésének. 

A svájci szocialista politikus úgy vélte, a demokráciára építő érvelés az Európai Uniót is érzékennyé teheti az autonómia iránt. „Sokan gondolják Európában, hogy Románia reménytelen eset, önök mutathatják meg, hogy nem az” – mondta az SZNT-küldöttgyűlés résztvevőinek Andreas Gross. A politikus úgy vélte, Magyarország abban segíthetné például a székelyek törekvéseit, hogy kinyomtatja a román társadalom meggyőzésére szánt tájékoztató anyagokat. Szerinte azt kell hangsúlyozni, hogy az autonómiát a székelység, Románia őshonos közössége kéri. A kérés román-magyar államközi szintre való emelése szerinte rontja a siker esélyeit. 

Az SZNT közgyűlése elvi nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a Gross-jelentés, és az azon alapuló ET-határozat fontosságára. Kijelentette érdekelt abban, hogy a határozat kellő figyelmet kapjon Romániában, és egy minden ET-tagállamra kötelező érvényű autonómiaegyezmény jöjjön létre. 

Az SZNT egy másik határozatban nyomatékosította, hogy az egy évtizede kidolgozott autonómiastatútumot tekinti ma is irányadónak, és arra kérte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselőit, hogy 2015 február végéig tegyék meg ehhez az esetleges módosító javaslataikat.

Az SZNT egy másik határozatban azt kezdeményezte, hogy 2015 januárjában üljön össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Azt javasolta, hogy a fórum keretében az RMDSZ, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az SZNT képviselői dolgozzanak ki közösen egy olyan elváráscsomagot, amelyet aztán valamennyi erdélyi magyar politika szervezet egységesen képviselhet. 

A küldöttgyűlés egy nyílt levelet is elfogadott, mellyel az SZNT Thorbjorn Jaglandhoz, az Európa Tanács főtitkárához fordul. Utalván arra, hogy immár 44 székelyföldi önkormányzat fogadott el autonómiapárti határozatot, arra kérte a főtitkárt, hogy az ET kövesse figyelemmel a romániai közigazgatási átalakítás folyamatát, és emlékeztesse Romániát a vállalt kötelezettségeit tiszteletben kell tartania.

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kzs2
2014. november 09. 15:17
Egy biztos még 1977-ben is több magyar élt Erdélyben (1,7 millió- Ma 1,4 millió ), mint ma.
Forsz
2014. november 09. 13:28
Számomra módfelett disszonánsan hat, hogy "romániai őshonos" közösséget emleget ez a svájci. Nekem Erdély nem volt és soha nem is lesz Románia. Erdély az Erdély! A magyarok/székelyek pedig nem romániai őshonosok, hanem az ősi földjükön élő nép, amelyet egy gyalázatos diktátum ragadott el a történelmi magyar hazától. És ha idegent keresünk, akkor a románok azok, akik idegenek Erdélyben. Ezt utólag, valahogyan nem ártana a svájci tudomására hozni, még akkor is, ha jó szándék vezérelte. Az ilyen jó szándékok ugyanis ebben a robbanással telített helyzetben rohadtul irritálóak, mert tájékozatlanságot takarnak és a hevenyészett belebeszélés inkább sértő számunkra, mint segítő.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!