Egyetlen ábrán a világ legidősebb emberei
A történelem leghosszabb életű emberei túléltek háborúkat, járványokat és birodalmakat. A különleges versenyben a nők vezetnek.
Szovjetunióba hurcoltak emléknapja: emlékművet avattak Szerencsen
2014. november 25. 16:46
„Az a kis munka Magyarország hatalmas veszteségének bizonyult” – írta azon köszöntő levelében Áder János köztársasági elnök, amit a gulágra elhurcolt négyezer szerencsi emlékére állított emlélmű felavatásra küldött. Soltész Miklós államtitkár kiemelte: nem szabad felejteni. A városban vasárnap óta tart a gulagkutatók konferenciája.
2014. november 25. 16:46
A gulágra elhurcolt és „málenkij robot”-ra kényszerített négyezer szerencsire és a környező települések lakóira, valamint arra a több százezer magyar állampolgárra is emlékeztet az az emlékmű, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város vasútállomása közelében avattak fel kedden.
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emléknapján, az emlékmű felavatásán Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár kijelentette: ennek a tragédiának sohasem szabad megismétlődnie, beszélni kell róla, meg kell emlékezni a túlélőkről, az áldozatokról.
Felhívta a figyelmet arra, hogy éppen ezért születtek és születnek Magyarországon olyan elhatározások, amelyek ezeket a sebeket kívánják gyógyítani, ennek jegyében a kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékének szenteli.
A rendezvényen felolvasták Áder János levelét. A köztársasági elnök, aki emlékműavatás fővédnöki tisztét vállalta, egyebek mellett azt írta: ez az emlékmű figyelmeztet minden erre járót, hogy „soha többé nem kérünk a gyilkos indulatból, a faji, nyelvi, etnikai megkülönböztetésből”, mert aki származása alapján különbséget tesz magyar és magyar között, az az egész nemzetet tagadja meg.
„Kényszermunka, indoklás nélkül, ítélet nélkül, jogfosztottan, teljes lelki és fizikai kiszolgáltatottságban” – folytatta –, málenkij robot, csak egy kis munka”. Az elhurcoltaknak legalább a harmada sohasem térhetett vissza szülőföldjére, legtöbbjük jeltelen sírba került, „még a halálban sem kapta vissza emberi méltóságát”.
A háborúban egymásra uszított népek közti indulatból etnikai bosszú lett, a győztesek különös figyelmet szenteltek a német ajkú emberek gyötrésének, a kollektív bűnösség embertelen és minden jogi alapot nélkülöző elvének jegyében fasisztának minősült minden német, olyanok, akiknek semmi közük nem volt a fasiszta bűnökhöz, akik polgárként magyarnak vallották magukat, dolgos, törvénytisztelő, ezt a hazát gazdagító nép tagjai voltak – írta Áder János, megjegyezve: „az a kis munka Magyarország hatalmas veszteségének bizonyult”.
Árvay Attila, a szerencsi német nemzetiségi önkormányzat elnöke arról szólt, hogy ártatlan civileket, nőket, tizenéves lányokat és fiúkat egyaránt elhurcoltak a Szovjetunióba. „Azért emeltünk emlékművet itt, a szerencsi vasútállomáson, ahol bevagonírozták az embereket, hogy az egykori szomorú események soha ne merüljenek feledésbe a térségben” – tette hozzá, majd olyan idős nőket és férfiakat köszöntött név szerint, akik megjárták a gulág poklait.
Az Ekker Róbert szobrászművész készítette emlékművet a történelmi egyházak képviselői áldották meg, majd koszorúk, virágok sokasága borította el a talapzatát.
Szerencsen vasárnap óta tart a gulágkutatók V. nemzetközi konferenciája. Kedden az emlékmű avatása után Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára már a szerencsi várban megtartott rendezvényen azt mondta: voltak olyan magyar emberek is, kommunisták, akik mindent megtettek azért, hogy segítsék az oroszokat a málenkij robotra kényszerítettek összegyűjtésében, „szomorú, hogy ebben a szörnyű pusztításban úgynevezett magyar emberek is részt vállaltak”.
Áldozatok azok, akik kint haltak meg, és áldozatok azok is, akik haza tudtak jönni, és áldozatok azok is, akik itthon maradtak – hangoztatta az államtitkár, hozzátéve: áldozat az egész nemzet, mindenki megszenvedte ennek az időszaknak a szörnyűségét.
Szükség van hasonló emlékhelyekre, szükség van a november 25-i emléknapra, mind ahogy a kommunizmus áldozatainak emléknapjára is, felejteni nem szabad – mondta Soltész Miklós.
Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává azért, hogy méltóképpen emlékezzenek meg azokról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháború után 5-25 évre száműztek a gulág rabtelepeire a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján.
A digitális korszak az evolúció legújabb szelekciós kísérlete lehet – állítja egy orosz származású gondolkodó
Kultúra
A történelem matematikai alapon modellezhető, az ideológiák egy-egy okra vezetik vissza a változásokat, ám a valóságban minden fordulat több tényező együttállására vezethető vissza. Peter Turchin új könyvéről.
Hogyan harcolt Prónay Pál a nagy háborúban? – szemelvények egy elveszett naplóból
Kultúra
A magyar történelem egyik legmegosztóbb és talán egyik legérdekesebb alakjának életútja a mai napig tele van fehér foltokkal. Ízelítő Prónay Pál első világháborús szerepléséből.
Navracsics Tibor: A lyukas zászló csak és kizárólag 1956, és ne a mi jövőképünk hiányának jelképe legyen
1956 hőseinek nem adatott idő ezen viták lefolytatására. Nekünk kötelességünk, hogy legalább kísérletet tegyünk rá.
Ezért lett tiszás a gazdag szomszédod, vagy a rokonod
A kommunista álom végül mindig ugyanoda vezet: nem a közös jólétbe, hanem a közös semmibe.
Nem érti a magyarok siránkozását és önutálatát a szerbiai influenszer, akit majdnem megvertek Kárpátia-pólójáért
Külföld
Van mire büszkének lenni a magyaroknak, a székelyek megérdemelnék az autonómiát, Ukrajna felvétele az EU-ba pedig igazi arculcsapás lenne. Dunai Jánossal a Brain Bar fesztiválon beszélgettünk.
Az Egyesült Államok szerint India leállította az orosz olajvásárlást – Putyin óriási nyomás alá kerülhet
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
Obama büszkén vállalja: azon dolgozik, hogy beleszólhasson a magyar politikába
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Türelem
2014. november 25. 19:50
A történészek szerint 800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak el az oroszok, s ebből 400 ezer tért haza.
Áder szégyellje magát, hogy a szerencsi emlékmű avatása nem volt fontos számára, oda nem ment el, de a holokauszt kapcsán minden sarkon beszédet mond. Egy senkiházi.
Válasz erre
5
2
3M..
2014. november 25. 17:13
Haragszom, amiért koncnak odadobtak a Szovjeteknek.
Ebbe sajnos az összes nagyhatalom nyakig benne volt.
Az Usa nem törődött velünk sem a háború után, sem 56-ban.
Ők csak Európa felosztásában voltak érdekeltek, keleti, és nyugati érdek szférára.
Ennek folyományaként, a Szovjetek hatalmas veszteséget okoztak hazánknak, a legértékesebb embereket, a Horthy-korszakban szocializálódottakat tette tönkre, vagy dolgoztatták halálra.
Máig érezhető pótolhatatlan veszteség!
De megkapták a büntetésüket, és eltüntek a történelem süllyesztőjében.
Mára szerencsénkre irmagjuk sem maradt.
Szebb Jövőt!
Válasz erre
4
15