Dobrev Klára és pártja remélhetőleg tényleg a történelem szemétdombjára kerül
Egy biztos, ahogyan a kő, és a magyarság, úgy a bocskai is megmarad.
Szovjetunióba hurcoltak emléknapja: emlékművet avattak Szerencsen
2014. november 25. 16:46
„Az a kis munka Magyarország hatalmas veszteségének bizonyult” – írta azon köszöntő levelében Áder János köztársasági elnök, amit a gulágra elhurcolt négyezer szerencsi emlékére állított emlélmű felavatásra küldött. Soltész Miklós államtitkár kiemelte: nem szabad felejteni. A városban vasárnap óta tart a gulagkutatók konferenciája.
2014. november 25. 16:46
A gulágra elhurcolt és „málenkij robot”-ra kényszerített négyezer szerencsire és a környező települések lakóira, valamint arra a több százezer magyar állampolgárra is emlékeztet az az emlékmű, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város vasútállomása közelében avattak fel kedden.
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emléknapján, az emlékmű felavatásán Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár kijelentette: ennek a tragédiának sohasem szabad megismétlődnie, beszélni kell róla, meg kell emlékezni a túlélőkről, az áldozatokról.
Felhívta a figyelmet arra, hogy éppen ezért születtek és születnek Magyarországon olyan elhatározások, amelyek ezeket a sebeket kívánják gyógyítani, ennek jegyében a kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékének szenteli.
A rendezvényen felolvasták Áder János levelét. A köztársasági elnök, aki emlékműavatás fővédnöki tisztét vállalta, egyebek mellett azt írta: ez az emlékmű figyelmeztet minden erre járót, hogy „soha többé nem kérünk a gyilkos indulatból, a faji, nyelvi, etnikai megkülönböztetésből”, mert aki származása alapján különbséget tesz magyar és magyar között, az az egész nemzetet tagadja meg.
„Kényszermunka, indoklás nélkül, ítélet nélkül, jogfosztottan, teljes lelki és fizikai kiszolgáltatottságban” – folytatta –, málenkij robot, csak egy kis munka”. Az elhurcoltaknak legalább a harmada sohasem térhetett vissza szülőföldjére, legtöbbjük jeltelen sírba került, „még a halálban sem kapta vissza emberi méltóságát”.
A háborúban egymásra uszított népek közti indulatból etnikai bosszú lett, a győztesek különös figyelmet szenteltek a német ajkú emberek gyötrésének, a kollektív bűnösség embertelen és minden jogi alapot nélkülöző elvének jegyében fasisztának minősült minden német, olyanok, akiknek semmi közük nem volt a fasiszta bűnökhöz, akik polgárként magyarnak vallották magukat, dolgos, törvénytisztelő, ezt a hazát gazdagító nép tagjai voltak – írta Áder János, megjegyezve: „az a kis munka Magyarország hatalmas veszteségének bizonyult”.
Árvay Attila, a szerencsi német nemzetiségi önkormányzat elnöke arról szólt, hogy ártatlan civileket, nőket, tizenéves lányokat és fiúkat egyaránt elhurcoltak a Szovjetunióba. „Azért emeltünk emlékművet itt, a szerencsi vasútállomáson, ahol bevagonírozták az embereket, hogy az egykori szomorú események soha ne merüljenek feledésbe a térségben” – tette hozzá, majd olyan idős nőket és férfiakat köszöntött név szerint, akik megjárták a gulág poklait.
Az Ekker Róbert szobrászművész készítette emlékművet a történelmi egyházak képviselői áldották meg, majd koszorúk, virágok sokasága borította el a talapzatát.
Szerencsen vasárnap óta tart a gulágkutatók V. nemzetközi konferenciája. Kedden az emlékmű avatása után Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára már a szerencsi várban megtartott rendezvényen azt mondta: voltak olyan magyar emberek is, kommunisták, akik mindent megtettek azért, hogy segítsék az oroszokat a málenkij robotra kényszerítettek összegyűjtésében, „szomorú, hogy ebben a szörnyű pusztításban úgynevezett magyar emberek is részt vállaltak”.
Áldozatok azok, akik kint haltak meg, és áldozatok azok is, akik haza tudtak jönni, és áldozatok azok is, akik itthon maradtak – hangoztatta az államtitkár, hozzátéve: áldozat az egész nemzet, mindenki megszenvedte ennek az időszaknak a szörnyűségét.
Szükség van hasonló emlékhelyekre, szükség van a november 25-i emléknapra, mind ahogy a kommunizmus áldozatainak emléknapjára is, felejteni nem szabad – mondta Soltész Miklós.
Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává azért, hogy méltóképpen emlékezzenek meg azokról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháború után 5-25 évre száműztek a gulág rabtelepeire a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján.
„Hirtelen kerekedett, ám annál erősebb magyarságszeretet” – József nádor öt évtizeden át állt országunk élén
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Ukrán pokol Máramarosszigeten: amikor a magyarok még a román megszállást is megváltásként élték meg
Kultúra
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
A jog helyett bosszú – A hatalom legsötétebb logikája és ára a történelemben
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
Teveabraknak hitték, feketeleves lett belőle – Petőfinek és Cseh Tamásnak is fő a kávé a Kazinczy utcában
A hazai kávézás történetét talán még sosem tálalták elénk ilyen okos, mégis szórakoztató módon, ráadásul közpénz felhasználása nélkül.
„A »magyarság« ellen minden erőmmel küzdök” – Krasznahorkai László támadásba lendült
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Kivételes kordokumentum: magyar tinédzserek életét mutatta be a BBC a rendszerváltás küszöbén
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
Elszabadult az erőszak Maliban: évek óta nem látott dzsihadista támadás rázta meg a lakosságot
A fővárost és több vidéki várost is elértek az egy időben végrehajtott fegyveres akciók.
Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Türelem
2014. november 25. 19:50
A történészek szerint 800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak el az oroszok, s ebből 400 ezer tért haza.
Áder szégyellje magát, hogy a szerencsi emlékmű avatása nem volt fontos számára, oda nem ment el, de a holokauszt kapcsán minden sarkon beszédet mond. Egy senkiházi.
Válasz erre
5
2
3M..
2014. november 25. 17:13
Haragszom, amiért koncnak odadobtak a Szovjeteknek.
Ebbe sajnos az összes nagyhatalom nyakig benne volt.
Az Usa nem törődött velünk sem a háború után, sem 56-ban.
Ők csak Európa felosztásában voltak érdekeltek, keleti, és nyugati érdek szférára.
Ennek folyományaként, a Szovjetek hatalmas veszteséget okoztak hazánknak, a legértékesebb embereket, a Horthy-korszakban szocializálódottakat tette tönkre, vagy dolgoztatták halálra.
Máig érezhető pótolhatatlan veszteség!
De megkapták a büntetésüket, és eltüntek a történelem süllyesztőjében.
Mára szerencsénkre irmagjuk sem maradt.
Szebb Jövőt!
Válasz erre
4
15