Orbán móresre tanította Von der Leyent: megmutatta neki, mire képesek a magyarok (VIDEÓ)
„A szuvereintás jobb üzlet” – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.
Szovjetunióba hurcoltak emléknapja: emlékművet avattak Szerencsen
2014. november 25. 16:46
„Az a kis munka Magyarország hatalmas veszteségének bizonyult” – írta azon köszöntő levelében Áder János köztársasági elnök, amit a gulágra elhurcolt négyezer szerencsi emlékére állított emlélmű felavatásra küldött. Soltész Miklós államtitkár kiemelte: nem szabad felejteni. A városban vasárnap óta tart a gulagkutatók konferenciája.
2014. november 25. 16:46
A gulágra elhurcolt és „málenkij robot”-ra kényszerített négyezer szerencsire és a környező települések lakóira, valamint arra a több százezer magyar állampolgárra is emlékeztet az az emlékmű, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város vasútállomása közelében avattak fel kedden.
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emléknapján, az emlékmű felavatásán Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár kijelentette: ennek a tragédiának sohasem szabad megismétlődnie, beszélni kell róla, meg kell emlékezni a túlélőkről, az áldozatokról.
Felhívta a figyelmet arra, hogy éppen ezért születtek és születnek Magyarországon olyan elhatározások, amelyek ezeket a sebeket kívánják gyógyítani, ennek jegyében a kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékének szenteli.
A rendezvényen felolvasták Áder János levelét. A köztársasági elnök, aki emlékműavatás fővédnöki tisztét vállalta, egyebek mellett azt írta: ez az emlékmű figyelmeztet minden erre járót, hogy „soha többé nem kérünk a gyilkos indulatból, a faji, nyelvi, etnikai megkülönböztetésből”, mert aki származása alapján különbséget tesz magyar és magyar között, az az egész nemzetet tagadja meg.
„Kényszermunka, indoklás nélkül, ítélet nélkül, jogfosztottan, teljes lelki és fizikai kiszolgáltatottságban” – folytatta –, málenkij robot, csak egy kis munka”. Az elhurcoltaknak legalább a harmada sohasem térhetett vissza szülőföldjére, legtöbbjük jeltelen sírba került, „még a halálban sem kapta vissza emberi méltóságát”.
A háborúban egymásra uszított népek közti indulatból etnikai bosszú lett, a győztesek különös figyelmet szenteltek a német ajkú emberek gyötrésének, a kollektív bűnösség embertelen és minden jogi alapot nélkülöző elvének jegyében fasisztának minősült minden német, olyanok, akiknek semmi közük nem volt a fasiszta bűnökhöz, akik polgárként magyarnak vallották magukat, dolgos, törvénytisztelő, ezt a hazát gazdagító nép tagjai voltak – írta Áder János, megjegyezve: „az a kis munka Magyarország hatalmas veszteségének bizonyult”.
Árvay Attila, a szerencsi német nemzetiségi önkormányzat elnöke arról szólt, hogy ártatlan civileket, nőket, tizenéves lányokat és fiúkat egyaránt elhurcoltak a Szovjetunióba. „Azért emeltünk emlékművet itt, a szerencsi vasútállomáson, ahol bevagonírozták az embereket, hogy az egykori szomorú események soha ne merüljenek feledésbe a térségben” – tette hozzá, majd olyan idős nőket és férfiakat köszöntött név szerint, akik megjárták a gulág poklait.
Az Ekker Róbert szobrászművész készítette emlékművet a történelmi egyházak képviselői áldották meg, majd koszorúk, virágok sokasága borította el a talapzatát.
Szerencsen vasárnap óta tart a gulágkutatók V. nemzetközi konferenciája. Kedden az emlékmű avatása után Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára már a szerencsi várban megtartott rendezvényen azt mondta: voltak olyan magyar emberek is, kommunisták, akik mindent megtettek azért, hogy segítsék az oroszokat a málenkij robotra kényszerítettek összegyűjtésében, „szomorú, hogy ebben a szörnyű pusztításban úgynevezett magyar emberek is részt vállaltak”.
Áldozatok azok, akik kint haltak meg, és áldozatok azok is, akik haza tudtak jönni, és áldozatok azok is, akik itthon maradtak – hangoztatta az államtitkár, hozzátéve: áldozat az egész nemzet, mindenki megszenvedte ennek az időszaknak a szörnyűségét.
Szükség van hasonló emlékhelyekre, szükség van a november 25-i emléknapra, mind ahogy a kommunizmus áldozatainak emléknapjára is, felejteni nem szabad – mondta Soltész Miklós.
Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává azért, hogy méltóképpen emlékezzenek meg azokról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháború után 5-25 évre száműztek a gulág rabtelepeire a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján.
Ha csak egy filmet néz meg Ukrajnáról, ez legyen az
Történelmi alapozás az ukrán államiság és nemzettudat kérdéséről.
Ahol még az első világháborús harcok füstje borítja a falakat – hadtörténeti időutazás az olasz fronton
A Nagy Háború Blog szerzőgárdája ismét a Karszt-fennsíkra kalauzolja az olvasókat, ezúttal 1917-ben járunk.
Elhunyt Gabor S. Boritt, a híres, magyar származású történész
A Budapesten született történész túlélte a holokausztot és tizenévesen részt vett az 1956-os forradalom megmozdulásaiban.
Trianon mint a keveseket érdeklő úri hóbort? – Egy új keletű ellenmítosz margójára
Nincs sok szépítenivaló rajta: Hatos Pál nem rombolja a Trianon-mítoszokat, hanem ellenpárt ácsol nekik. Tari Tamás írása.
A hatalom arcai a történelemben és a mindennapokban – itt az új VEKKER
Belföld
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
Nagyon nagy a baj: már csak néhány percünk maradt, hogy elkerüljük a végzetet
Mi az oka ennek a bénító vakságnak az európai vezetésben? Rodrigo Ballester írása.
A Qarabag-csoda csúnya vége: brutális kiütéssel búcsúzott a BL-től a Fradi legyőzője, a tavalyi döntős is kiesett
Egy kiscsapat tudott csodát tenni, a másik nem.
Váratlan helyről kapott pofont Magyar Péter: keményen kiosztotta a Tisza-vezért a volt lengyel igazságügyi miniszter
A lengyel politikus a kábítószeres botrány fényében vonta kétségbe Magyar Péter vezetői rátermettségét.
Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Türelem
2014. november 25. 19:50
A történészek szerint 800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak el az oroszok, s ebből 400 ezer tért haza.
Áder szégyellje magát, hogy a szerencsi emlékmű avatása nem volt fontos számára, oda nem ment el, de a holokauszt kapcsán minden sarkon beszédet mond. Egy senkiházi.
Válasz erre
5
2
3M..
2014. november 25. 17:13
Haragszom, amiért koncnak odadobtak a Szovjeteknek.
Ebbe sajnos az összes nagyhatalom nyakig benne volt.
Az Usa nem törődött velünk sem a háború után, sem 56-ban.
Ők csak Európa felosztásában voltak érdekeltek, keleti, és nyugati érdek szférára.
Ennek folyományaként, a Szovjetek hatalmas veszteséget okoztak hazánknak, a legértékesebb embereket, a Horthy-korszakban szocializálódottakat tette tönkre, vagy dolgoztatták halálra.
Máig érezhető pótolhatatlan veszteség!
De megkapták a büntetésüket, és eltüntek a történelem süllyesztőjében.
Mára szerencsénkre irmagjuk sem maradt.
Szebb Jövőt!
Válasz erre
4
15