Eretnek az, aki hisz Hugh Grant hazugságainak
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalanul valótlanságokat állítunk.
Boldog Sándor István születésének századik évfordulóján a Tisza-parti város védőszentjének választotta az egy éve boldoggá avatott huszadik századi vértanút.
Védőszentjévé választotta az egy éve boldoggá avatott szalézi vértanút, Sándor Istvánt Szolnok városa.
Az erről szóló dokumentumot Beer Miklós váci megyéspüspök, Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök és Máthé György szolnoki főplébános, esperes írta alá a belvárosi templom előtti téren a nyár elején felállított Sándor István szobor mellett.
Az ünnepi alkalommal bemutatott szentmisén Beer Miklós váci püspök emlékeztetett, hogy éppen száz esztendeje tört ki az első világháború, s néhány hónappal később született az a gyermek, Sándor István, akit később az egyház a boldogok sorába emelt.
Sándor István Szolnokon született 1914-ben. Az esztergályosként dolgozó fiú 1936-ban belépett a szalézi rendbe, 1940-ben tette le első fogadalmát, majd 1946-ban örökfogadalmat tett mint szerzetes testvér. 1940-49-ig nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. Közben 1941-45 között kisebb megszakításokkal híradós katonaként szolgált a hadseregben. 1946-tól munkásfiatalokat vezetett a rákospalotai KIOE-ben (Katolikus Ifjúmunkás Szervezet). 1952 júliusában letartóztatták. A Budapesti Hadbíróság 1952. október 28-án tárgyalta az ügyet. 1952. október 30-án tartott tanácskozása elvetette a kötél általi halálra ítéltek kegyelmi kérvényét. Sándor István 1953. június 8-án bitófán fejezte be életét.