A titkos megfigyelés lehetősége miatt perelik jogvédők az államot

A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságon főszabályként csak akkor lehet panaszt tenni, ha a panaszos az ügyben közvetlenül érintett és az otthoni jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette. A testület most mégis befogadta két jogvédő, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel panaszát, akik szerint általában a magyar állampolgárok jogait sérti, hogy a terrorelhárító szervek bírói engedély nélkül is végezhetnek titkos megfigyelést. (A strasbourgi bíróság már egyszer befogadott és elbírált egy hasonló panaszt 1978-ban, az NSZK-t érintő ügyben.)

A panaszosok persze nem tudhatják, hogy őket titokban megfigyelte-e a TEK, de ennek a lehetősége mindenesetre 2012 óta fennáll. A törvényi szabályozás értelmében nem szükséges bírói engedély a nemzetbiztonsági célból történő titkos megfigyeléshez. A TEK-nek és egyéb terrorelhárító szerveknek az igazságügyi miniszter ad engedélyt arra, hogy a gyanús személyek telefonjait lehallgassa, e-mailjeit elolvassa, vagy esetleg bepoloskázza őket.

A bírói kontroll nélküli titkos megfigyelés lehetősége a jogvédők szerint sérti az Alkotmányban és az Európai Emberi Jogi Egyezményben is garantált magánélethez való jogot, ezért korábban már az Alkotmánybírósághoz is fordultak. A testület azonban elutasította a beadványukat – írja az Index.

A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság nem rég befogadta a keresetet, így az ügyben érdemi döntést fog hozni.