Az Alkotmánybíróság elutasította a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló egyik bírói kezdeményezéseket – derül ki az Ab honlapján kedden közzétett határozatból.
A Veszprémi Törvényszék bírája a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény több bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte, és azt, hogy ez alapján a törvény egészét semmisítsék meg visszamenőleges hatállyal.
Az Alkotmánybíróság az indítványnak csak egyes pontjait tartotta érdemi elbírálásra alkalmasnak, mivel az eljáró bíró csak azon jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására tehet indítványt, amelyet a konkrét ügy elbírálása során kifejezetten alkalmaznia kell vagy kellene.
Az Ab kedden a másik, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést is elutasította, mert az Ab álláspontja szerint nem felelt meg a konkrét normakontrollra vonatkozó feltételeknek – olvasható a kedden közzétett végzésben.
A Fővárosi Törvényszék bírája – aki a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítése miatt indított perben járt el - egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt érintően, és annak visszamenőleges hatályú megsemmisítését kezdeményezte.
Az Ab indoklásában hangsúlyozta: a kezdeményező bíró nem a saját eljárásában felmerülő alkotmányossági aggály(oka)t fogalmazott meg, – a kibocsátott hiánypótlási végzésben foglaltak ellenére – nem mutatta be, hogy a támadott jogszabály, vagy annak konkrét rendelkezései hogyan függenek össze a konkrét bírósági eljárással és döntéssel. Ebben az ügyben az indítványozó bíró kifejezetten a törvény egészének a megsemmisítését kérte, de a kérelem tartalma alapján az állapítható meg, hogy a per eldöntése során a támadott törvény egészét nyilvánvalóan nem alkalmaznák – fűzi hozzá az Ab.
Az Alkotmánybíróság mindkét ügyel kapcsolatban megjegyzi határozataiban, hogy az integrációs törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvénnyel való konformitását alkotmányjogi panaszok alapján egy másik ügyben már megvizsgálta, és egyes rendelkezéseit megsemmisítette, vagyis az ügy részben ítélt dolognak minősül.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Az elmúlt héten Brüsszelben döntés született arról, hogy az Európai Unió teljes mértékben és véglegesen leválik az orosz földgázról.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
Kiszivárgott dokumentumok részletesen ismertetik a Trump-kormány tervét, amelynek célja az Európában befagyasztott orosz pénzeszközök feloldása és Moszkva visszavezetése a nemzetközi közösségbe.
A fürdő látogatóinak száma évről évre emelkedik.
Az idei hivatalosan is a magyar tudomány éve, hiszen 200 évvel ezelőtt alapította meg gróf Széchenyi István a Magyar Tudós Társaságot, a mai Magyar Tudományos Akadémia elődjét.
