Galba-Deák: Talán mára nem ciki baloldalinak lenni

Ön szerint van romabűnözés Magyarországon?

Egyértelmű, hogy nincs ilyen, és ez ellen a Balpárt és én is a leghatározottabban tiltakoztunk. Nyilvánvaló, hogy nincs olyan, hogy bármiféle népcsoportot azonosítunk bármivel. Szerintünk az úgynevezett baloldali pártoknak ez a mélypontja.

Március elején alapítottak pártot, egy hónappal a választás előtt. Nem akarták megvárni az eredményt?

A Balpárt-tagok 2010 óta csapódtak jobbra-balra: az MSZP-ben politizáltunk, a Demokratikus Hálózat nevű egyesületet csináltuk, majd a Zöld Baloldal pártot, de azt láttuk, hogy egyik formáció sem jó. Folyamatosan kerestük a helyünket, és mindig mondták nekünk, hogy ha ez sem tetszik, akkor csináljunk saját pártot. Megcsináltuk. Egy józanul gondolkodó ember számára nem volt meglepetés az április választási eredmény, mi ettől függetlenül alapítottuk a pártot. Ezzel nem is akartunk üzenni, direkt nem is jelentettük be a sajtóban.

Miért álbaloldali a mai „baloldal”?

Én ott húzom meg a határt, hogy egy politikai párt, vagy egy közösség a vállalatok –mondjuk ki: a tőke – oldalán, vagy a dolgozók oldalán áll. Úgy láttuk, hogy mind az MSZP-kormányok, mind a mostani Fidesz-kormány, valamint a mostani MSZP és Együtt-PM egyértelműen a tőke és a multinacionális cégek kiszolgálója. Nincsen hagyományos munkás, dolgozói, nyugdíjas, fiatal érdekképviseleti párt Magyarországon.

Évekig dolgozott Török Zsolt és Szanyi Tibor környezetében. Ők baloldaliak?

Nem véletlen, hogy megtaláltuk egymást. Török Zsolt egy mélyen baloldali ember, és szerintem neki az a tragédiája, hogy ebben a pártban kell dolgoznia és léteznie. Őt személy szerint nagyon kedvelem. Ő hisz a baloldaliságban. Szanyi Tibornál szintén ezt látom, nála van egy nagyobb ideológiai háttér is. Vele megszakadt a kapcsolat, Törökkel sincs napi szinten viszony. Gyurcsánynak kevés jó mondata volt, de azt igaznak tartom, hogy ha valaki politizál, akkor ne ott keresse a barátait.

Tehát az MSZP-vel még lehetne mit kezdeni?

Nem. Az MSZP-ben, a tagságban nyilván vannak tisztességes baloldali emberek, akik a rendszer foglyai. Jó példa erre az edelényi Komjáthi Imre, aki ha nekiállna balpártozni Borsodban, akkor ott állna egyedül. Az ő helyzetük abszolút érthető. Amíg mi nem vagyunk képesek alternatívát felmutatni, addig az MSZP lesz a vonzóbb. Az MSZP szerintem egy szimplán pragmatista párt, nem sok köze van az ideológiákhoz.

Mi a helyzet a partvonalon állókkal? Schmuck, Thürmer?

(Nevet.) Hát ezt ennyivel intézném el, szerintem rájuk ne vesztegessünk szavakat. Thürmer maga a legrosszabb típusú megélhetési politikus. Aki Észak-Koreába jár meg azzal példálózik, az semmilyen szinten nem lehet partner egy normális baloldali számára. Schmuck Andor meg egy showman, aki sajnos elfoglalta a Szociáldemokrata Pártot.

És a 4K!?

Velük voltak ismerkedési fázisaink, jó kezdeményezésnek tartom. Az nem volt szimpatikus, hogy amikor nyilvánvalóvá vált, nem tudnak országos listát állítani, akkor a szervezet kilépett a kampányból és azt mondta az egyéni jelölteknek, hogy oldják meg maguk. De a 4K! potenciálisan partnernek tekinthető.

A Fideszre is sokan mondják, hogy baloldali, legalábbis a gazdaságpolitikája.

Semmiképpen nem az. A legortodoxabb, legneoliberálisabb, Tea Party-szerű szintet üt meg a Fidesz. Az államosítással önmagában nincsen semmi probléma: üdvözlendő lenne, ha nem arra futna ki, hogy államosítják, majd a Simicska vagy más gazdasági körök kezére játsszák át az állami vállalatokat. A rezsicsökkentés meg olyan dolog, hogy persze, lehet támogatni. Az SZDSZ-MSZP-kormányok tényleg botrányos szerződéseket kötöttek a vízművel, csatornázási művekkel, ezzel valamit kezdeni kell. A rezsicsökkentés balról nem támadható.

És az LMP nem baloldali?

Schiffer Andrást személy szerint egy nagyon jó gondolkodónak, baloldali embernek tartom, bár amit a vezetési stílusáról hallunk, az nem annyira menő. Meg pláne a bocskaiban parádézó országgyűlési képviselőjük. Az LMP-ben szintén van egy ideológiai katyvasz. Szurkoltam nekik, örülök, hogy bent vannak a parlamentben, de ők nem egy valódi baloldali párt.

Tehát nincs baloldal. És igény lenne rá?

Szerintem igény mindig van. A baloldaliság azt jelenti, hogy hova állunk. Mi a gyalogosok pártján állunk, a nehéz sorsúakkal foglalkozunk, egy szociálisan elkötelezett pártban gondolkozunk. A baloldaliság azért is fontos, mert most például napirenden van a TTIP, a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás. Ez szintén csak a multinacionális vállalatok érdekeit képviseli. Ez ellen nagyon keményen tiltakozni kell, ahogy csak tudunk, és nem nagyon látom, hogy napirenden lenne Magyarországon a téma.

A magukat baloldalinak valló emberek most is szavaznak, az önök szerint álbaloldali pártokra. Csak azért, mert nincs alternatíva?

A fejekben is nagy katyvasz van. Néha úgy érzem magam, mint az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején, a munkásmozgalom kezdetekor: el kell menni mindenkihez, el kell beszélgetni az emberekkel, hogy ők hogyan látják az országot és hogy mi milyen választ kínálunk. Kell egy felvilágosítás, ha ez jó szó, és arra alapozva lehet megcsinálni a pártot. Azért is fontos lenne egy erős radikális baloldali párt, mert ki tudja fogni a szelet a szélsőjobb vitorlájából. Mi nem etnicizáljuk a kérdéseket, mi azt mondjuk, hogy a szegénységnek nem bőrszíne van, hanem az ember vagy szegény, vagy nem. A szélsőjobboldali pártok gusztustalanul etnicizálják ezt a problémát.

Tehát közel áll a Jobbik és mondjuk a Balpárt problémafelvetése?

Én azt szoktam mondani, hogy a Jobbiknak jók a kérdésfelvetései, de undorító válaszokat adnak rá. A Jobbik szereti az egyszerű, egyszavas válaszokat, miközben a legtöbb probléma nem oldható meg egy mondattal. Már anno a Demokratikus Hálózatban is azt mondtuk, nagy baj lesz, hogy ha a Jobbik által felvetett kérdésekre nem válaszolunk. Be is jutottak a parlamentbe.

A Jobbik másik nagy előnye, hogy egy egész világérzést, világképet ad.

Igen, ez a baloldalról hiányzik. Ezért mondjuk mi azt, hogy komplexebb válaszokat akarunk adni. Újra kell konstruálni a baloldaliság tudatát: az elmúlt 25 évben ment egy antikommunista agymosás a liberálisok és a jobboldal részéről. Baloldalinak lenni ciki volt, Gyurcsány és Bajnaiék alatt pláne. Talán mára nem ciki baloldalinak lenni.

A Balpárt alapvető témája a multiellenesség és a globalizációkritika. Ez manapság a Jobbik és a Fidesz asztala Magyarországon.

Minapi sajtótájékoztatónk fő témája volt, hogy a nagy multiellenes Orbán Viktor miért írja alá a szabadkereskedelmi megállapodást. Orbán annyira multiellenes, hogy az Audival kiegyezett, a Fressnapffal kiegyezett. Ez mind csak retorika. A rendszerváltáskor a multik lerabolták az országot, néhány magyar ember meggazdagodott és most próbálják ezt a hazai burzsoáziát felépíteni. A Fidesz multiellenessége nagyjából arról szól, hogy a saját vállalkozóit hozza helyzetbe.

A globalizációkritika és a tőkeellenesség sokak szerint kódolt antiszemitizmus. Önök megkapták ezt?

Hogyne. Ez a tőke legjobb trükkje. Ugyanez: Izrael államot mi a legsúlyosabban elítéljük és egy nettó fasiszta államnak tartjuk; miközben az izraeli néppel maximálisan szolidárisak vagyunk, csakúgy, mint a palesztinokkal. Ezt baloldali közegben nem lehet megvitatni, mert egyből előhúzzák az antiszemita-kártyát. Épeszű ember Izrael politikáját nem támogathatja. Ezt az ál-PC-t el kéne felejteni. A tőkének, mint ahogy a szegénységnek sincs vallása vagy színe. Teljesen személytelen.

Pártja első kongresszusán azt mondta: Orbán rendszere össze fog omlani. Miért olyan biztos ez?

Szerintem ez történelmi szükségszerűség. Négymillió embert nem lehet nyomorban és kirekesztésben tartani folyamatosan. Ez a szám csak nőni fog. Néha egyet kell értenem Tamás Gáspár Miklóssal: félünk attól, hogy egy radikálisabb, forradalmi helyzet fog bekövetkezni hamarosan. Nyilván nem a jövő héten, de feszült a magyarországi politikai helyzet. Ez a közvélemény-kutatási, választási adatokban nem látszik, de a Fidesz is veszített 600 ezer szavazót, és az ország nagy része passzív. Kussol, mert nem tudja, hogy mi lesz holnap. Szerencsére van internet, azzal lehet eljutni az emberekhez, és nem lehet megspórolni a mozgalomépítést sem. Oda kell utazni, meg kell állni a falu főterén és beszélgetni kell. Ezt az utat látjuk elképzelhetőnek. Nyilván ez mind pénz, pénz, pénz meg ember kérdése.

Azt olvastam, hogy a példa Önök előtt a német Die Linke, a portugál baloldali blokk és a görög Syriza. Az első a keletnémet állampárt utódpártja, a második három, a harmadik tizenhét kisebb szerveződés uniója. Arra célzok, hogy ők nem nulláról kezdték az építkezést.

Egyértelműen a szakszervezeteknek kell az első számú szövetségeseinknek lenniük. Három szakszervezeti vezető részt is vett a kongresszuson. Van egy ilyen jól induló ismerkedési fázis. Ez lenne az egyik bázis. A Vajnai-féle Munkáspárt 2006-tal a Zöld Baloldal korábban próbáltunk együttműködni, antifasiszta ügyekben továbbra is együtt fogunk dolgozni, de velük sem lehet. Meg igazából nekik sincs pártjuk, tizenöt emberből állnak jó esetben.

Itthon a szakszervezeti mozgalmak sem valami erősek. Lehet erre alapozni?

Nem erősek, de azért ott van ember, van tagság meg ideológiai háttér, rájuk lehet alapozni, és ahogy látjuk, ott is elkezdődött egy vérfrissítés: Ferenc Norbert lett a szakszervezeti ifjúsági szövetség vezetője. Ők is elkezdtek teret keresni maguknak. Ma nem a szakszervezetek virágkorát éljük. Ehhez kellene egy olyan jogi háttér, hogy a Munka törvénykönyvében ne gyengítsük, hanem erősítsük a munkavállalók jogait.

Kivel fognának össze?

Csak Horn Gyula klasszikusát tudnám idézni.

Egyedül vannak, mint ő és Tibor?

A Munkáspárt 2006 ugye nem, a Thürmer-féle vadbarmokat messziről elkerüljük, Schmuck ugye showman, az LMP-nek szintén megvan a maga karaktere és szintén nem baloldali, a 4K! meg maga sem tudja most, hogy mit akar. Magunknak kell mindent kitalálni.

Az önkormányzati választáson sem indulnak. Nem lenne jó terep a pártépítésre?

Most erősen gondolkodunk ezen, de ha az LMP Budapesten például elfogadja Osztolykán Ágnest jelöltként, akkor a Balpártnak nagyon nehéz lenne mutatni bárkit is.

Akkor mondjuk helyi szinten támogatnák az LMP-t, ha Osztolykánt indítanák?

Jó kérdés, ez még nem merült fel. Egyrészt még nem is hivatalos jelölt. Gondolkodunk erősen az induláson, mert jó megmutatkozási lehetőséget adna. De egy főpolgármester-jelöltséghez 5000 aláírás kell, ami most még sok. Esetleg helyi szinten, ha valakinek van ambíciója, ő elindulhat és beállunk mögé.

„Szóval egyetlen ember, magányos harcos, aki alibiből maga mögé állít néha egy kisebb csapatot, de ez a csapat soha nem fog meggyőzni minket arról, hogy képes bármire is” – írta Kalmár Szilárd az LMP-ről. Miben különbözik a Balpárt? Van ismert arcuk?

Mi ideológiailag sokkal homogénebbek vagyunk, mint az LMP. Nem mozgunk olyan széles skálán, direkt kifejezetten csak a radikálbaloldali palettát próbáljuk megfogni. Ha emberekben gondolkodunk, akkor egyelőre tényleg nincs egy arcunk, de egyelőre nem is ez a szándék. Első lépésben pártépítés, tagság, szakszervezetekkel kapcsolat, mert médiapártokból elég. Nem biztos, hogy mindig meg kell szólalnunk, nem kell a huszonhatodik sajtótájékoztatót meg szánalmas flashmobokat tartani. Az a fontos, hogy legyen egy tagság. Ahogy látom, most mindegyik párt viszonylag csehül áll tagság tekintetében.

Kit nevezne történelmi előképnek?

Kérdéses, hogy magunkat kommunistának vagy szocialistának tekintjük, de mondjuk a korai Szociáldemokrata Párt, Garami Ernő, Kunfi Zsigmond, Frankel Leó nagyon szimpatikus és vállalható elődeink. Mi a Tanácsköztársaságra sem úgy tekintünk, mint ahogy azt ma tanítják az iskolában. Természetesen a vörösterrort elítéljük, de akkor egy elég széles társadalmi réteg előtt nyitották meg az érvényesülést. Mondjuk azt, hogy a két háború közti szociáldemokrata mozgalmat – nyilván nem a rezsimmel kiegyező Peyert – tekintjük előképnek.

Hogy viszonyulnak a kádári örökséghez?

Kádárhoz valahogy viszonyulni kell. Nem vitatjuk el a szociális és jóléti intézkedéseit, ugyanakkor a hatalomgyakorlási módszereit elítéljük. Egy baloldali nem lehet autoriter. A magyar társadalom többségének a polgárosodás a hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig tartott: olcsó könyvek, olcsó kultúra, nyaralók – jólét és szellemi fejlődés következett be az ország életében.

Lesz programjuk?

Folyamatban van. Szeretnénk minél több embert bevonni, nem úgy akarjuk, hogy ledobjuk az asztalra, hogy itt a program, fogadjátok el.

A kongresszusi beszédében körvonalazott belőle valamit, például említést tett a „gazdagok többet adózzanak”-elvről. Ez mit takar pontosan?

Ez egyértelműen a sávos adózást takarja. Mindig azt kérdezik, honnan van pénz erre-arra. Két nagyon egyszerű dolog: az offshore megszüntetése és az adóelkerülés felszámolása.

Ezek annyira egyszerűek, hogy mindig mindenki meghirdeti a programban, és sosem sikerül megvalósítani.

Hát persze, mert érintve vannak benne mind a vállalatvezetők, mind a politikusok. Nyilván nem fogják megszüntetni. Pogátsa Zoltánnak vannak nagyon jó számításai: szerinte az államadósság többszörösét vitték offshore számlákra a kilencvenes években. Akkor miről beszélünk? Van pénz, csak meg kell fogni.

Mit takar az a kitétel, hogy a „humánum előtérbe helyezése a profittal szemben”?

Azt, hogy mi az embereket akarjuk képviselni és nem a vállalatokat. Nincsen semmi probléma a vállalatokkal, de szigorú keretek közé kéne beszorítani a viselkedésüket, hogy ne szennyezzék a környezetet, hogy a munkavállalóknak normális, emberhez méltó körülményeket biztosítsanak a munkahelyen. Magyarországnak az egyik rákfenéje, hogy összeszerelő műhelyt csináltunk belőle. Ebben például tökéletesen egyetértek Schiffer Andrással, hogy nem futószalag mellett álló bérrabszolgák országaként képzeljük el magunkat, hanem egy minőségi országban gondolkodunk.

Mit gondol a devizahitelesekről?

Alapvetően szerintem ha az ember szerződik és valamit aláír, akkor azt ki kell fizetni. Mi a Bankszövetséget is ostoroztuk, orrba-szájba nyomták a bankok a tévékben a hirdetéseket. Mindenképp egy jó irány, hogy a bankoknak részt kell venniük a probléma konszolidálásában.

Visszatérve a Pásztor-ügyre: azt mondja, ez a baloldal mélypontja. Van innen visszatérés?

Nem. A tagság nem tud kikényszeríteni egy változást. Ugyanazokat az arcokat látjuk tíz éve. Az MSZP nyilván nem fog eltűnni a süllyesztőben, meglesz ez a stabil 600-700 ezer szavazója. Nekünk 2018-ban be kell jutni a parlamentbe, 2019-be az EP-be képviselőket kell küldenünk. Bízom benne, hogy a történelmi trendek hozzák is leszivárognak, és a korábbi példákhoz hasonlóan Magyarországon is sikeres lehet a radikális baloldali politika.