Alkotmányellenesek a három csapás halmazati szabályai

A Btk. úgynevezett három csapás szabály egyes rendelkezései miatt a Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék fordult az Alkotmánybírósághoz. A bírói indítványokban kifogásolt szigorúbb halmazati szabályok értelmében, ha valaki legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, és azokat egy eljárásban bírálják el, akkor a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. Amennyiben ez meghaladná a húsz évet, vagy egyébként a halmazatban lévő cselekmények közül valamelyik életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.

Az Alkotmánybíróság megállapította: sérti a jogbiztonságból fakadó kiszámíthatóság és előreláthatóság követelményét, hogy a kifogásolt rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövető terheltek esetében azonosak legyenek a büntetéskiszabás körülményei.

Az Alkotmánybíróság a vizsgált rendelkezésnek azt a fordulatát is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, amely bizonyos esetekben kötelezővé teszi az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását. Ellentétes ugyanis a jogállami büntetési rendszer alkotmányossági kritériumaival, hogy a szabály nem teszi lehetővé a bíróságok számára, hogy minden bűncselekményt a tényleges súlyuk szerint értékeljenek. Ezért az érintett rendelkezéseket a határozat 2013. július 1-re visszamenő hatállyal megsemmisítette.

A felülvizsgálat kizárólag a büntetéskiszabást érinti, amelynek következtében a bíróságoknak az alaptörvény-ellenesnek nyilvánított szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezések helyett az általános és a különös rész megfelelő szabályainak alkalmazásával kell újra rendelkezniük a büntetőjogi jogkövetkezményekről. Az Alkotmánybíróság határozata alapján tehát egyetlen büntetés sem szakad meg automatikusan, illetve egyetlen büntető ügyet sem kell újratárgyalni.