Egy spanyol férfi sikerrel perelte be a Google-t, amiért évtizedes tartozásait és ezzel kapcsolatos árverési ügyeit dobta ki a nevére a kereső. Az ügyben az Európai Bíróság május közepén kimondta, hogy a férfi jogosan kérte a találatok eltávolítását. A Google-hoz azóta tízezernél több törlési kérelem érkezett, és már űrlapot is rendszeresítettek erre a célra. Eljött az internetes cenzúra kora, és előbb-utóbb kitöröljük az internetet? Vagy egy normális társadalomhoz hozzátartozik, hogy az emlékezés szelektív? Riportunk a felejtés – pontosabban az elfelejtődés – jogáról.
Minden körültekintés és szakértő bizottság ellenére is bizonyosan lesznek azonban olyanok, akik nem nyugodnak bele az elutasításba. Hogyan kereshetnek ők jogorvoslatot? – kérdeztük Ormós Zoltán internetjogásztól. Az ügyvéd kifejtette: az Európai Bíróság fenti spanyol ügyben hozott ítéletében már most kimondta, hogy ilyen esetekben adatvédelmi hatósághoz vagy bírósághoz lehet majd fordulni. A bíróság azt is leszögezte, hogy a Google EU-tagállamokban található leányvállalatai az uniós jog alapján perelhetők tagállami bíróságokon vagy az Európai Bíróság előtt. Szerinte ez nagyon fontos megállapítás, hiszen a Google ezután nem mondhatja azt, hogy „Európából szerzek pénzt meg adatot, de aztán az enyhébb amerikai szabályok alá menekülök”. Ormós hozzátette ugyanakkor: fennáll a veszélye, hogy a Google – talán az ír báziscéget kivéve – elviszi a leányvállalatait Európából, hogy kivonja magát az EU-s joghatóság alól. Ha ez megtörténik, akkor nehéz lesz érvényt szerezni az ítéleteknek.
A Google magyar leányvállalata egyelőre még megvan, de a kérdéseinkre nem akartak válaszolni – válaszok helyett érdeklődésünkre olyan „háttéranyagokat” küldtek, amit – most még – könnyen meg lehet találni egy guglizással.
Kicenzúrázzák az internetet?
Ormós Zoltán internetjogász leszögezte: sem az ítélet, sem a rendelet nem írja elő az adatok tényleges eltávolítását az internetről, egyszerűen a Google találatai közt nem fog az információ megjelenni, amikor az adott személy nevére keresünk. Vagyis aki tudja, hol kell keresni – mondjuk az adott portálon belül a keresőben – az továbbra is meg fogja találni ezeket az adatokat – mondta el a Mandiner kérdésére Ormós Zoltán.
Hangsúlyozta: a találat törlése csak arra az esetre vonatkozik, ha a kérelmező nevét írják be a keresőbe. Vagyis ugyanaz a cikk, amiben Ló Béla és Orbán Viktor együtt szerepel, nem fog kijönni akkor, ha Ló Béla nevét írom a Google-ba, viszont ki fog jönni, ha Orbán Viktorét. A kérelem beadásakor az ügyfélnek igazolnia kell magát (ezzel együtt azt is igazolja, hogy uniós polgár, tehát vonatkozik rá az adatvédelmi szabályozás) és pontosan, indoklással együtt meg kell jelölnie azokat a linkeket, amelyekről azt szeretné, hogy ne jelenjenek meg a találati listában.
Ormós Zoltán szerint ennek a lehetőségnek nem az internet cenzúrázása a lényege, hanem az, hogy a régi, már nem adekvát – és esetleg kényelmetlen – adatokra vonatkozó keresési rekordok eltávolíthatók legyenek. Például valakinek a leendő munkáltatója ne az illetőről szóló húsz évvel azelőtti kábítószeres ügyeiről találjon információkat, ha „megguglizza” a munkavállaló nevét, aki egyébként már tizenöt éve tiszta, és adott esetben már a büntetőjogi joghátrányok alól is mentesült. „Az embereknek az fáj, hogy beírják a nevüket a Google-ba, és mi jön ki” – magyarázta Ormós Zoltán, aki szerint a társadalomban normális, hogy működik egyfajta természetes felejtés, a Google viszont mindent kegyetlenül megjegyez.
A digitális memóriának köszönhetően a „múlt elkezdett követni” minket, ami ellehetetleníti a felejtést – fejti ki Mayer Schönberger. Ha valakit „megguglizunk”, akkor csak információ-töredékeket kapunk róla, ami bizony félrevezető lehet, így tévesen alkothatunk ítéletet. Szerinte a társadalomban fontos a felejtés, mert az kell a megbocsátáshoz. „Ha nem tudunk felejteni, akkor olyan társadalommá válhatunk, amely nem tud megbocsátani” – írja a professzor.
Most úgy tűnik: a törlési kérelmek mérlegelésével elsősorban a Google dönti majd el, hogy az érzékeny kérelmezők közül kit fogunk elfelejteni és így kinek fogunk megbocsátani.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Félreértés ne essék nem bosszút várok, hanem példás büntetést. Üzenetet!
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
Az elnyert összeget felújításra, például tetőfelújításra, külső festésre, illetve a kiírás szerinti munkálatok elvégzésére költhetik el a családok.
