Veszprém, a királynék városa – Gizella királyné és a veszprémi püspökök királyné-koronázási joga címmel rendeztek kiállítást Veszprémben, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben; a tárlat októberig látogatható.
Veszprém a tíz Szent István által alapított püspökségek egyike volt, s 1001 körül már biztosan létezett. A veszprémi székesegyházat középkori forrásaink szerint a bajor származású Gizella királyné alapította. Az új összefoglaló tárlat elsősorban a veszprémi püspökök királyné-koronázási jogkörével foglalkozik.
E kiváltság a Szent István-i hagyományokra vezethető vissza, s Veszprém püspökei évszázadokon át keményen küzdöttek e kiváltságukért az államalapítástól kezdve a királyság, mint államforma létezéséig, ezért is meghatározó fejezete kell, hogy legyen e szellemi örökség a magyar nemzeti örökségnek – emelte ki a megnyitón Udvarhelyi Erzsébet, a Gyűjtemény igazgatója.
A kiállításon helyet kaptak a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményéből származó, eredeti Árpád-kori és késő középkori oklevelek; a Gizella-kápolna 13. századi freskó- és kőtöredékei; valamint több királynéi koronázási ajándéktárgy, amelyeket magyar királynék Veszprém püspökeinek ajándékoztak megkoronázásuk alkalmából. Közöttük látható Erzsébet királyné koronázási ajándéka: Ranolder János pásztorbotja és miseruha-garnitúrája, valamint a koronázási palást 1867-ben készült bécsi másolata, továbbá egy míves bécsi ötvösműhelyben készült pásztorbot: Zita királyné koronázási ajándéka.
Porga Gyula polgármester köszöntőjében örömmel szólott arról, hogy Veszprémben ezeréves hagyománya van a Gizella-kultusznak, s hogy a kiállítás ezúttal arról is szól, mitől is a „királynék városa” Veszprém.
Márfi Gyula érsek a királyné-koronázások kapcsán az egyház és az állam között mindig is meglévő kapcsolatokról szólva rámutatott: mindig voltak és ma is vannak túlzó törekvések és azoknak követőik. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy senki sem akar valamely egyház által uralt államban élni. Olyan államban, ahol egyházi méltóságok diktálnák a politikai feltételeket, szabnák meg a világi törvénykezést, vagy fordítva, olyan államban, ahol világi potentátok határoznák meg az egyház belső szervezetét, hitéleti munkájának mikéntjét. Manapság ideális a helyzet, mutatott rá Érsek Úr, kiegyensúlyozottnak tekinthető a viszony állam és egyház között.
Zsoldos Attila az MTA levelező tagja szakmai megnyitójában örömét fejezte ki a Gyűjtemény idei vezető kiállítása kapcsán, mert az végre tudományos szempontú, a köz elé tárható dokumentumokkal szemlélteti azt a már-már közhelyként hangoztatott kijelentést, hogy „Veszprém a királynék városa”.
A Gyűjtemény másik időszaki kiállítása Boldog XXIII. János és Boldog II. János Pál életét, munkásságát, személyiségét megelevenítő reprezentatív fotó- és festménytárlat a Szent Imre Piarista és Helyőrségi Templomban. A kiállítás anyagát az MTI és az MTVA fotóarchívumának támogatásával és Piotr Jantos krakkói fotóművész gyűjteményéből állította össze a múzeum. A június 30-ig megtekinthető kiállításon Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész II. János Pál pápát idéző alkotásai is láthatóak.