Takarékszövetkezet-ügy: az Ab megszüntette az eljárást

A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága előtt volt folyamatban több takarékszövetkezeti alapszabály bejegyzésével kapcsolatos ügy, amelyekben az eljáró bíró az Alkotmánybíróság vizsgálatát kérte. Álláspontja szerint ugyanis a szövetkezeti hitelintézetek integrációjára vonatkozó új szabályozás több okból is alkotmányellenes.

Többek között kifogásolta, hogy a szövetkezeti hitelintézeti tagok nem élhetnek teljes körűen a tagságból fakadó jogaikkal, mert az igazgatóságot a Magyar Fejlesztési Bank bízza meg, bizonyos döntések meghozatalához pedig a Takarékbank jóváhagyása szükséges. Ez a bíró szerint a tulajdonhoz és a vállalkozás szabadságához való jogot is sérti.

A veszprémi bíró arra is rámutatott, hogy a felülről erőltetett integráció ellentétes a szövetkezetek lényegével, amelyek „önkéntes alapon létrejövő, demokratikusan irányított szerveződések”. A bíró diszkriminatívnak tartotta azt a törvényi rendelkezést is, amely korlátozza a szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében az egy tulajdonos által megszerezhető részesedést, viszont ez a korlátozás nem vonatkozik a Magyar Államra, az MFB-re, és az Országos Betétbiztosítási Alapra sem.

A bírói kezdeményezés nyomán indult normakontroll eljárást azonban az Alkotmánybíróság május 27-én kelt végzésével megszüntette, mert ugyan az eljáró veszprémi bíró az alkotmánybírósági eljárás idejére felfüggesztette az érintett cégbírósági eljárásokat, utóbb azonban a felfüggesztésről szóló döntését megváltoztatta, és az eljárások lezárultak, a változásokat pedig bejegyezték. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint viszont emiatt nem járhat el, mert ha „már nincs olyan folyamatban lévő ügy, amelynek elbírálása során az eljáró bírónak az Alkotmánybíróság előtt megtámadott jogszabályt alkalmaznia kellene, akkor az Alkotmánybírósághoz előterjesztett bírói kezdeményezés okafogyottá válik”.