Sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek egyesülési- és vallásszabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól – mondta ki a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság.
Több kisegyház fordult a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz, amiért az új egyházügyi törvény értelmében csak a bevett, közfeladatot ellátó egyházak kapnak állami támogatást. Az egyházi minőségről már nem a bíróságok, hanem a parlament dönt, így fellebbezésre sincs lehetőség. A változtatás célja a kormány indoklása szerint az volt, hogy a „bizniszegyházak” ne tudjanak az állami támogatásokkal és kedvezményekkel visszaélni.
A strasbourgi bíróság keddi ítéletében kimondta: a szabályozás sérti a vallásszabadságot és az egyesülési szabadságot. A bírák szerint a magyar állam nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás arra, hogy az állami támogatással visszaélő közösségeket kiszűrje.
A bíróság azt is kifogásolta, hogy a bíróságok helyett a parlament dönt az egyházak elismeréséről, mert így a vallási közösségeknek lobbizniuk kell ezért az Országgyűlésben. A testület emellett diszkriminatívnak találta a törvényt, mert a kisebb egyházakat hátrányosabb helyzetbe hozta a nagyoknál.
A felperes egyházak szerint a támogatás megvonásával, illetve csökkentésével a tulajdonhoz való joguk is sérült, de a bíróság ezt nem tartotta megalapozottnak.
A strasbourgi döntés nincs hatással a törvény hatályára, az Európai Emberi Jogi Bíróság ugyanis nem semmisíthet meg törvényeket, legfeljebb kártérítés fizetésére kötelezheti az országot. Erről viszont nem döntöttek – foglalja össze az Index.
Korábban már a magyar Alkotmánybíróság is foglalkozott a törvénnyel, viszont a testület által kifogásolt részeket az Alaptörvény ötödik módosításával alkotmányos szintre emelte a jogalkotó.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Keresztény emberként van dolgunk a politikával.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
A bevándorláspolitika kicsúszott a tagállamok kezéből, a Mercosur-megállapodást ránk erőltették, az EU gazdaságpolitikája pedig szegényedéshez vezet – mindez jól mutatja, hogy Brüsszel egyre inkább figyelmen kívül hagyja a nemzetek érdekeit, miközben a döntések következményeit a tagállamok viselik.
Fellázadtak az ukránok: a válaszadók nagy része szerint Zelenszkijnek távoznia kell a politikából, amint béke lesz.
Már meg sem szólalhat, mert kiakadnak rá.
Az Ellenpont azt állítja, hogy Virágh Gabriella olyan cégeknél dolgozott, amelyekhez korábban kartellezéssel, vesztegetéssel és gyógyszerbiztonsági botrányokkal kapcsolatos ügyek kötődtek.
