Ilyen még nem történt Magyarországon: ez az áprilisi választások legnagyobb rejtélye
Eddig nem tapasztalt tényezőn is múlhat majd, hogy hányan mennek el szavazni április 12-én.
Erdő Péter: Sorsközösségben vagyunk egymással
2014. április 18. 11:39
Az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt Erdő Péter bíboros , aki rámutatott: a húsvéti ünnep üzenete, hogy sorsközösségben vagyunk egymással, ezért meg kell próbálni egymásban a méltóságot felfedezni. A náci megszállás 70. évfordulójával kapcsolatban pedig kifejtette: illúzió lenne azt gondolni, hogy „a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk, azt nem lehet, nem szabad”.
2014. április 18. 11:39
A húsvéti ünnep üzenete, hogy sorsközösségben vagyunk egymással, ezért meg kell próbálni egymásban a méltóságot felfedezni – mondta Erdő Péter bíboros az InfoRádió Aréna című, csütörtöki műsorában.
A bíboros a családokkal kapcsolatban kiemelte: a magyar helyzet sok szempontból hasonlít a posztszovjet képhez, eltűntek a társadalomból bizonyos értékek. Magas a válások száma, az egyházi házasságkötéseké alacsony, és magas a házasság nélkül tartósan együtt élő párok aránya.
Kifejtette: a magyar társadalom rendkívüli mértékben elöregedett, jobban, mint a szomszédos országoké. Magyarországon a kivándorlás eddig nem volt olyan jelentős, bár most növekszik valamelyest, viszont az úgynevezett természetes fogyás az átlagnál jóval magasabb.
Erdő Péter hangsúlyozta: sokat kell tenni a család erősítéséért. Egy olyan családpolitika, amely lehetővé teszi az édesanyáknak, hogy viszonylag hamar, de ne teljes munkaidőben kapcsolódjanak be a munka világába, sokat segíthet.
Emlékeztetett: Ferenc pápa a család kérdésével foglalkozó rendkívüli szinódust rendelt el. A család válságban van, ugyanakkor az evangelizációban növekszik a szerepe – vélekedett. A szinóduson egyebek mellett azt vitatják meg, miként működnek a hívő családok, és mi a házasság intézményének szerepe a mai világban.
Azzal kapcsolatban, hogy április 27-én kettős szentté avatás lesz Rómában, a bíboros elmondta: II. János Pál pápa szentté avatása „a világegyház lelkéből fakadó kívánság volt, amikor a temetés után a téren is kiabálták, hogy santo subito, rögtön avassák szentté”. Ez olyan hang volt, amelyre egyesek azt mondták, hogy „a nép szava Isten szava”.
Úgy látja, II. János Pál pápa személyisége lenyűgözte az egész világot, sok nem hívő is tisztelettel és szeretettel emlékszik rá. Személyes kisugárzása meggyőzte az embereket, hogy nemcsak jó pápa, nemcsak nagy egyéniség, hanem szent ember volt.
Erdő Péter felidézte: XXIII. János pápa „bátor kezdeményezése” volt a második vatikáni zsinat, amelyre sokan megrendülten emlékeznek. Azok a változások, amelyek azóta végbementek az egyházban, azt mutatják, hogy valóban nagy, történelmi folyamattal állunk szemben, és nem csak „emberi elképzelések megvalósulásáról van szó”. Ezért „méltán fedezzük fel XXIII. János pápában Isten emberét” – tette hozzá.
A bíboros Ferenc pápáról azt mondta, hogy „nagyfokú személyes figyelem és szeretet” van benne az emberek iránt, „ez a szeretetteljes odafordulás az emberek felé” szimpátiát kelt. Úgy véli, Ferenc pápa első éve sok örömet, lelkesedést hozott, sokaknak felhívta a figyelmét arra, hogy „az egyház él, az egyház fiatal”.
Erdő Péter arról is beszélt, hogy bár az egyháznak vannak szociális intézményei, bizonyos alapvető társadalmi problémák megoldása nem rajtuk áll. Például a munkanélküliség vagy egy egész régió leszakadása olyan nagy probléma, amellyel kapcsolatban legfeljebb „az érzékenységet tudjuk felkelteni”. Közölte: az európai püspökök próbáltak közösen lobbizni azért, hogy a szlovákiai, magyarországi, romániai és bulgáriai régiókat, ahol magas a munkanélküliség és ahol a roma népesség jó része is lakik, támogassák abban, hogy munkahelyek jöjjenek létre. Remélhetőleg a görög, illetve a szlovák EU-elnökség idején is foglalkozik az unió ezekkel a kérdésekkel, ahogyan a magyar elnökség idején is konkrét döntések születtek a romastratégiát illetően.
A náci megszállás 70. évfordulójával, a megemlékezéssel kapcsolatban a bíboros kifejtette: van a történelem, az az eseménysor, amely objektíven lejátszódott, van az emlékezet, amely lehet az egyéni, a családi vagy a kisebb közösségekben hordozott emlékezet, és lehet a társadalom egészében létező emlékezet. Illúzió lenne azt gondolni, hogy „a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk, azt nem lehet, nem szabad” – fogalmazott.
Úgy véli, a történelem több oldalról nézve talán gazdagabban, igazabbul bontakozik ki. Ezért azoknak, akik „a múlt nagy öröksége körül különböző oldalakon állnak”, beszélniük kell egymással, meg kell osztani a tapasztalatokat és le kell vonni a tanulságokat – mutatott rá.
Mint mondta, Nyugat-Európában már megindult ez a folyamat, de „mi ebben valószínűleg néhány évtizedes késésben vagyunk”. Mindig nyitottnak kell lenni, hogy „a magunk vagy a közösségünk történeti emlékezetén túl más emlékeket, más tényeket is megismerjünk”. Erdő Péter szerint ebben a tekintetben előbb-utóbb Magyarországon is javulhat a helyzet.
A bíboros arra is kitért, hogy húsvét előtt a karitász 165 tonna élelmiszert gyűjtött a templomokban, és ezeket az adományokat elsősorban azokon a plébániákon osztják el, ahol a hívek összeadták, tehát ennek az akciónak közösségépítő ereje van. Hozzáfűzte: az idén több adomány gyűlt össze, mint tavaly.
Erdő Péter a Szent István-bazilikában bemutatott nagycsütörtöki krizmaszentelési szentmisén leszögezte: Jézus örömhírt hirdetett és örömet hozott a világba, a papok küldetése pedig éppen az, hogy hirdessék ezt a jó hírt. Az érsek a papok és a keresztény hívek missziós küldetésének fontosságára is hívta fel a figyelmet.
Üzent a család Fenyő Miklós halála után: szem nem marad szárazon
Több ezren emlékeztek az elhunyt énekesre.
A család az utolsó biztos pont | Gianni Annoni a Maximában
Belföld
Gyerekkor, hit, család és egy átalakuló világ képe. A közösségek szétesése, a digitális kommunikáció hatásai, a migráció és a közrend kérdése, valamint a mindennapi élet kereteinek átalakulása kerül fókuszba a Maxima legújabb adásában.
Megvillant a tiszás szeretetország: halálos fenyegetést kapott a TV2 híradósa – a családját is célba vették
Az ellenzék felől áradó gyűlölet újabb példája.
Kivégzés, börtön, munkatábor – több száz millió keresztény életében ma is ez jelenti a valóságot
Idén is sokkoló adatokkal érkezett az Open Doors. Soha nem látott mértéket öltött a keresztényüldözés a világban, már 388 millió hívő van közvetlen veszélyben.
Túltolt progresszió és sértegetés: kiléphet az egyik világszövetségből a magyar református egyház, de van másik
Régóta tolódik balra a Református Egyházak Világszövetségre, amelyből a legutóbbi nyilatkozata nyomán kilépni szándékozik a magyar református egyház. A Mandiner az előzményeknek ment utána, hogy megtudja, mi az oka a feszültségnek, illetve megkérdeztük, milyen alternatívák állnak a magyar reformátusok előtt.
Politikai publicisztikát keresztény mázzal leönteni nem korrekt megoldás
Főleg nem egy olyan kiélezett politikai szituációban mint a választási kampány légköre.
Tankönyvekkel érkezett a téli olimpiára a magyar lány, aki szombaton tudta meg, hogy indulhat a versenyen – nemsokára szurkolhatunk neki
Sport
Még ruhákat sem kapott.
Véletlenek márpedig nincsenek: a Magyar Pétert méltató ukrán elemző a Telex külsős szerzői között is feltűnt
Szerhij Stukanov szerint Magyar Péter Ukrajna embere, aki a szomszédos ország uniós csatlakozását is támogatná, valamint a háború folytatása mellett foglalna állást.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: