Egyre nehezebben kezeli a vatikáni sajtószolgálat Ferenc pápa megszólalásait. Legutóbb az szivárgott ki, hogy Ferenc pápa húsvét hétfőn felhívott egy argentin nőt, egy bizonyos Jacquelina Lisbona, aki 19 éve él együtt civil házasságban egy korábban elvált férfival (a hír először az volt, hogy a nő házasodott újra), akivel két közös gyermekük van.
A hívásról a La Stampa tudósított az alapján, hogy a nő férje kiposztolta Facebookra, hogy felhívta őt a pápa és „Bergoglio atyaként” mutatkozott be, mondván, hogy a feleségével akar beszélni, aki szeptemberben levelet írt a pápának arról, hogy a plébánosa nem engedi áldozni. A pápa állítólag azt mondta a feleségnek: nyugodtan mehet áldozni, nincs abban semmi rossz, és vannak papok, akik pápahűbbek a pápánál.
A Vatikánban ősszel tartják a család témájában a rendkívüli püspöki szinódust, amelynek Erdő Péter a főrelátora, és egyik témája az elváltak és újraházasodottak lelkipásztori ellátása, valamint esetleges áldozási lehetőségük.
A katolikus hívek az egyház tanítása szerint nem áldozhatnak, ha ők vagy párjuk korábban mással érvényes szentségi házasságot kötött, amelynek nem mondta ki érvénytelenségét egyházi bíróság, de ennek ellenére újraházasodtak államilag. Sem az a fél nem áldozhat, aki érvényes szentségi házassága után újra házasodott, sem az, aki hozzáment vagy elvett valakit, akinek korábban szentségi házassága volt, hisz mindkettő házasságtörésnek számít. Viszont áldozhat az, aki olyasvalakivel kötött szentségi házasságot, akinek korábban csak civil házassága volt; és az is áldozhat, aki pusztán külön él házastársától, akivel templomi házassága van, és nincs új kapcsolata.
A pápa által felhívott nő esetében nem lehet tudni mindent, például hogy a férj korábbi házassága egyházi házasság volt-e, de az elég ok az áldozás megtagadására, hogy jelenlegi férjével nem kötöttek szentségi házasságot (persze ha a férjnek korábban érvényes szentségi házassága volt, akkor nem is tudnak templomi házasságot kötni).
Egy ismert katolikus gondolkodó, David Gibson, aki könyvet írt XVI. Benedek életéről,
azt írta: a Vatikánnak tisztáznia kell a telefon körülményeit, különben a katolikus világ két részre szakad, egy pánikolóra és egy ünneplőre. Hozzáteszi: számos részlet tisztázatlan, így semmit nem lehet biztosan kijelenti a telefonhívással és Ferenc pápa megjegyzéseivel kapcsolatban. Elsőként egyébként szerinte a
Telam írt a sztoriról, ezután jötta férj
Facebook-posztja.
A Vatikán szóvivője, Federico Lombardi azonban annyit
reagált hivatalos közleményében: ez a hívás egy Ferenc pápa számos magánemberi, személyes lelkipásztori elkötelezettségéből fakadó beszélgetéséből, így Ferenc pápa személyes lelkipásztori tevékenységének kontextusában kell értelmezni is, emellett magánjellege miatt a vatikáni sajtószolgálatnak nem feladata kommentálni és magyarázni azt. De hozzátette: a pápa magánjellegű telefonbeszélgetései nem képezik tanítóhivatalának részét, így nincsenek hatással az egyház tanítására sem.
Korábban a nagycsütörtöki lábmosással kapcsolatban, amikor a pápa a 12 megkeresztelt, katolikus férfiember előírását megszegve a börtönben az utolsó vacsora emlékére muszlim nők lábát is megmosta, egy a volt anglikán, ma katolikus pap Dwight Longenecker atya
azt írta: nem az a baj, hogy pápa megszegi a szabályokat, ő a pápa, megteheti. A fő baj az, hogy a hétköznapi papok nem szeghetik meg a szabályokat, viszont a pápa egy-egy, ilyen népszerű aktusa után sokan összezavarodnak, félreértik, félremagyarázzák, és ezeket a problémákat nekik, a hétköznapi papoknak kell kezelni, miután a pápa learatta a népszerűség gyümölcseit.