Ezúttal Kanada próbálja megmenteni Ukrajnát
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
Barack Obama és Angela Merkel párbeszédet szeretne kezdeményezni Ukrajna és Oroszország között, hogy diplomácia úton rendezni lehessen a konfliktust, ami az amerikai vezérkari tábornok szerint az egész Balkánt fenyegetheti. Peking szerint is a helyzet körültekintő rendezésére van szükség.
Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár egyetértett abban, hogy Oroszországnak vissza kell vonnia erőit, meg kell engednie a nemzetközi és emberi jogi megfigyelők Krímbe küldését és támogatnia kell a májusi ukrajnai elnökválasztás szabad és igazságos lebonyolítását – közölte a Fehér Ház. Obama és Merkel megvitatta annak szükségességét, hogy Oroszország gyorsan beleegyezzen egy kontaktcsoport megalakításába, ami elvezet majd az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen párbeszédhez, a helyzet csillapításához és Ukrajna területi épségének helyreállításához. A vezetők megerősítették, komoly aggályt éreznek amiatt, hogy Oroszországnak az ukrajnai katonai intervencióval nyilvánvalóan megsértette a nemzetközi jogot.
Eközben Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a krími orosz intervenció az etnikai enklávék megléte miatt Kelet-Európára és a Balkánra nézve is kockázatot hordoz magában. „Ha Oroszországnak megengedik, hogy ezt tegye, vagyis hogy behatoljon egy szuverén országba annak látszatával, hogy ott megvédi az orosz kisebbséget, akkor az jelentős kockázatnak teszi ki Kelet-Európát, mert Kelet-Európában és a Balkánon etnikai enklávék vannak” - mondta Dempsey, aki elismerte, nem kizárt a katonai eszkaláció. Az amerikai összfegyvernemi vezérkari főnök szerint katonai repülőgépeinek és hadihajóinak a térségbe vezénylése által az Egyesült Államok biztosítani kívánja a NATO-t és a többi európai szövetségesét, hogy szükség esetén kész eleget tenni szövetségesi kötelezettségeinek. A tábornok elmondta, hogy az Egyesült Államok „agresszíven” törekszik a Krím körül kialakult krízis diplomáciai rendezésére. Céljuk az, hogy valamiféle mindenki által elfogadható feltételeket állítsanak fel a krími helyzet rendezésére.
Pekingben is aggódnak az orosz-ukrán helyzet súlyosságán. Az ukrán válság továbbterjedésének megakadályozása érdekében nyugalomra és visszafogottságra szólította fel valamennyi érintett felet a kínai külügyminiszter, Vang Ji. Ukrajnával kapcsolatban Vang Ji elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy a helyzet idáig jutott, ahol most tart, de szerinte ennek „oka van”. Mint fogalmazott, a háttérben bonyolult történelmi összefüggések és ellentétes érdekek húzódnak meg. Megjegyezte, hogy a helyzet körültekintő rendezése során figyelemmel kell lenni valamennyi etnikai közösség alapvető érdekeire, szem előtt tartva a térség békéjét és stabilitását. Vang elmondta: Peking kapcsolatban áll a konfliktusban érintett felekkel, és arra törekszik, hogy elősegítse a politikai megoldást.