Meg kell akadályozni az ukrán válság átterjedését

2014. március 08. 11:10

Barack Obama és Angela Merkel párbeszédet szeretne kezdeményezni Ukrajna és Oroszország között, hogy diplomácia úton rendezni lehessen a konfliktust, ami az amerikai vezérkari tábornok szerint az egész Balkánt fenyegetheti. Peking szerint is a helyzet körültekintő rendezésére van szükség.

2014. március 08. 11:10

Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár egyetértett abban, hogy Oroszországnak vissza kell vonnia erőit, meg kell engednie a nemzetközi és emberi jogi megfigyelők Krímbe küldését és támogatnia kell a májusi ukrajnai elnökválasztás szabad és igazságos lebonyolítását – közölte a Fehér Ház. Obama és Merkel megvitatta annak szükségességét, hogy Oroszország gyorsan beleegyezzen egy kontaktcsoport megalakításába, ami elvezet majd az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen párbeszédhez, a helyzet csillapításához és Ukrajna területi épségének helyreállításához. A vezetők megerősítették, komoly aggályt éreznek amiatt, hogy Oroszországnak az ukrajnai katonai intervencióval nyilvánvalóan megsértette a nemzetközi jogot.

Eközben Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a krími orosz intervenció az etnikai enklávék megléte miatt Kelet-Európára és a Balkánra nézve is kockázatot hordoz magában. „Ha Oroszországnak megengedik, hogy ezt tegye, vagyis hogy behatoljon egy szuverén országba annak látszatával, hogy ott megvédi az orosz kisebbséget, akkor az jelentős kockázatnak teszi ki Kelet-Európát, mert Kelet-Európában és a Balkánon etnikai enklávék vannak” - mondta Dempsey, aki elismerte, nem kizárt a katonai eszkaláció. Az amerikai összfegyvernemi vezérkari főnök szerint katonai repülőgépeinek és hadihajóinak a térségbe vezénylése által az Egyesült Államok biztosítani kívánja a NATO-t és a többi európai szövetségesét, hogy szükség esetén kész eleget tenni szövetségesi kötelezettségeinek. A tábornok elmondta, hogy az Egyesült Államok „agresszíven” törekszik a Krím körül kialakult krízis diplomáciai rendezésére. Céljuk az, hogy valamiféle mindenki által elfogadható feltételeket állítsanak fel a krími helyzet rendezésére.

Pekingben is aggódnak az orosz-ukrán helyzet súlyosságán. Az ukrán válság továbbterjedésének megakadályozása érdekében nyugalomra és visszafogottságra szólította fel valamennyi érintett felet a kínai külügyminiszter, Vang Ji. Ukrajnával kapcsolatban Vang Ji elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy a helyzet idáig jutott, ahol most tart, de szerinte ennek „oka van”. Mint fogalmazott, a háttérben bonyolult történelmi összefüggések és ellentétes érdekek húzódnak meg. Megjegyezte, hogy a helyzet körültekintő rendezése során figyelemmel kell lenni valamennyi etnikai közösség alapvető érdekeire, szem előtt tartva a térség békéjét és stabilitását. Vang elmondta: Peking kapcsolatban áll a konfliktusban érintett felekkel, és arra törekszik, hogy elősegítse a politikai megoldást.

Összesen 58 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Felebarát
2014. március 08. 16:42
Érdekes, hogy nincs egyöntetű dolog most sem, ki a jó és ki a rossz... 56-ban jó lett volna, ha amerika csak feleennyire aggódik e értünk, amikor behivták az oroszokat az orszéágba?
várúr
2014. március 08. 15:33
Nem mellesleg emberi nyelven az "etnikai enklávé" autonóm tartományt, vagy független országot jelent. Magyarul önrendelkezést. Libero demokratáék ezt utálják legjobban.
várúr
2014. március 08. 15:32
Érdekes elmélet... Jugoszlávia szanaszét zuhanása csak Boszniában három "etnikai enklávét" hozott létre erőteljes amerikai nyomásra. Koszovó ugyancsak etnikai enklávé. Irak csupa etnikai enklávéból áll. Stb.
betamás89
2014. március 08. 14:00
"Ukrajnával kapcsolatban Vang Ji elmondta (...)figyelemmel kell lenni valamennyi etnikai közösség alapvető érdekeire, szem előtt tartva a térség békéjét és stabilitását" Ezzel maximálisan egyetértek. Éppen ezért meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy azokon a terülteken, ahol a kisebbségek többségben vannak, békés körülmények között szabad népszavazásokat tartsanak a tartsanak az illető területek státusáról, beleértve Kinát (Ujgurisztán) és Oroszországot is (Csecsenföld, Tatársztán) és a többi hasonló helyzetben levő országot is. Egy ilyen megoldás összhangban lenne A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával (1. cikk: "Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket".) valamint a Nemzetközi Biróság 2010 július 22-én hozott Koszovo döntésével: "A függetlenség kikiáltása nem ellentétes a nemzetközi joggal"
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!