Kinek kedvez az új választási rendszer?

„Bárhol a világon, ha lehetősége van egy pártnak egyedül belenyúlni a választási rendszerbe, akkor ezt megteszi. Ez alapvetően normális, hiszen a politikusok sok mindennek ellen tudnak állni, kivéve a kísértésnek” – kezdte László Róbert, az egyetlen politológus a sok alkotmányjogász között. A Political Capital elemzője rámutatott: ugyan az a közvélekedés, hogy az új választási szabályok a Fidesznek kedveznek, ezt egyáltalán nem lehet általában a rendszer egészére és a jövőre nézve is kijelenteni. László szerint vannak olyan szabályok, amelyek a mindenkori legnagyobb pártnak kedveznek, ilyen például a győztesnek járó töredékszavazat, vagy a második forduló eltörlése. A mindenkori kormánypártot segíti az a szabály – amellyel él is a Fidesz –, miszerint a kormányra nem vonatkoznak a kampánykorlátozások. Ezek a szabályok tehát adott esetben idővel más pártnak is hasznára válhatnak, ha már nem a Fidesz lesz a legnagyobb, kormányzó párt. Kifejezetten a jobboldal jár jól viszont a kerülettérképek átrajzolásával és a határon túli magyarok választójogával – szögezte le a politológus.

Halmai Gábor alkotmányjogász azt mondta: önmagában nem baj, hogy szavazhatnak a határon túli magyarok, és a kisebb parlament sem kifogásolható, viszont a választókerületi felosztást legalább akkora hiba volt kétharmadba vésni, mint amekkora törvényhozói mulasztás volt a választókerületek korábbi rendeleti szintű szabályozása. Halmai szerint ugyanakkor a legnagyobb probléma, hogy a kétharmados kormánytöbbség egyedül fogadta el, mindenfajta konszenzus nélkül. Kifejtette: a kétharmadosság pont azért lett kitalálva, hogy egyfajta intézményesített konszenzuskényszer legyen. „Amikor ezt kitalálták nem gondolták, hogy ezt egy párt egyedül megszerzi, de ez még nem jelenti azt, hogy legalább az ellenfél minimális meghallgatása ne lenne követelmény. Ha meg a konszenzus nem követelmény, akkor a kétharmadosságot ássuk el úgy ahogy van” – vélekedett.

A határon túli magyarok választójogával kapcsolatban abban egyetértettek a résztvevők: sérti a szavazatok egyenlőségének elvét, hogy a határon túli választóknak a magyarországiakhoz képest csak fél szavazatuk van, mert egyéni jelöltre nem szavazhatnak, csak listára. A külhoni magyarok választójogát az új alkotmány akként tette lehetővé, hogy eszerint a lakhely már nem, hanem csak az állampolgárság konstans eleme a választójognak – magyarázta az alkotmányjogász Dezső Márta, aki szerint viszont értelmezhetetlen az Alaptörvény azon fordulata, miszerint sarkalatos törvény „a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez kötheti”. Mint mondta, nincs olyan, hogy teljes vagy nem teljes választójog: választójog vagy van, vagy nincs.

Azzal kapcsolatban, hogy a határon túliak levélben is szavazhatnak, Dezső Márta hangsúlyozta: ha a levélben szavazás nem aggályos, akkor levélben kellene szavaztatni minden, a választás időpontjában külföldön tartózkodó magyart – attól függetlenül, hogy miért nincs épp Magyarországon. Sőt, azok a Magyarországon tartózkodók is élhessenek ezzel a lehetőséggel, akik a választás napján épp nincsenek a választókerületükben – tette hozzá.

A választójog nem csak a határon túli magyarok választójoga miatt bővült, de a nemzetközi emberi jogi követelményeknek megfelelően is szélesedett a választásra jogosultak köre – mutatott rá Bodnár Eszter, az ELTE oktatója. Mind a fogvatartottaktól, mind a gondnokság alá helyezettektől ugyanis már csak egyedi bírói döntés alapján lehet megvonni a választójogot, törvény alapján általában mindegyiküktől azonban nem. Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére a kiszabott szabadságvesztés-büntetések mellé csaknem mindig kiszabnak közügyektől eltiltást is, a szellemi fogyatékosságuk miatt gondnokság alá helyezett személyek esetében pedig nagyon széles skálán mozog a bírói gyakorlat, aszerint, hogy milyen mértékű állampolgári tájékozottságot várnak el a választójog gyakorlásához.

Annak ellenére, hogy a választójogosultak köre elvileg jelentőségen szélesedett, gyakorlatilag a Fidesz távol akarja tartani a nem tudatos választókat – hangsúlyozta László Róbert. A politológus szerint a – végül kudarcba fulladt – választási regisztráció után ez a törekvés a kampányszabályokban is tükröződik. A kereskedelmi médiában gyakorlatilag lehetetlen politikai reklámot közzétenni az ingyenességi követelmény miatt, és a közszolgálati médiában is korlátozott a lehetőség. Emellett a plakáttilalommal kapcsolatban az AB nemrég az érdemi alkotmányossági vizsgálatot is elutasította.

Összességében a kampányszabályok egyértelműen sértik a szabad politikai vitát, ami pedig a szabad választás előfeltétele – tette hozzá Pozsár-Szentmiklósy Zoltán alkotmányjogász, az ELTE oktatója. László Róberthez hasonlóan ő is hangsúlyozta, hogy a kampányfinanszírozás szabályai közt különösen kifogásolható, hogy az egyéni jelölteknek vissza kell fizetniük a kapott támogatást, ha nem érik el a szükséges számú szavazatot, míg a listára kapott kampánypénzzel nem kell olyan szigorúan elszámolni, és visszafizetési kötelezettség sem terheli a pártokat.

A jelöltállítással kapcsolatban abban egyetértettek a szakértők, hogy a régi ajánlócédulás rendszer eltörlésére megérett az idő, de a mostani ajánlóíves rendszer sem tökéletes. Dezső Márta szerint például a többes ajánlás lehetősége komolytalanná teszi a rendszert. Mint mondta, nem csak a tudatos választók ajánlanak, hanem a manipulációnak is tág teret ad a mostani szabályozás, ezért ő inkább egy kauciós rendszert preferálna, ahol a jelölteknek egy bizonyos összeget kell letenniük az induláshoz. Ha viszont már az ajánlásos rendszerben gondolkodunk, akkor be kellene vezetni, hogy önkormányzati helyiségekben, ellenőrzött körülmények között lehessen aláírni, és így az ajánlóívek másolását is meg lehetne előzni – tette hozzá.

Bodnár Eszter végül azzal a kissé borúlátó meglátással zárta a vitát: a választásokra érkező EBESZ-megfigyelők miatt biztosan nem lesz tisztább a választás, hiszen ők csak a jövőre nézve tesznek majd észrevételeket.