Magyar Péter nagy próbatétele: az első 100 nap, ami mindent megváltoztathat

Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc példáját követi az új kormányfő?

Szűk többséggel utasította vissza az Alkotmánybíróság Karácsony Gergely panaszát, melyet a politikus a villanyoszlopokon elhelyezett plakátok tilalma ellen nyújtott be.
Karácsony azt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt, hogy valaki a helyi választási bizottsághoz fordult a XVI. kerületben, amiért Karácsony plakátja az egyik út melletti villanyoszlopon volt, ez pedig a közúti közlekedési törvény és egy kormányrendelet értelmében tilos. A bizottság első- és másodfokon is megállapította a jogszabálysértés tényét, Karácsony pedig a Kúrián támadta meg a határozatot.
A politikus arra hivatkozott, hogy a választási plakátokra csak a választási eljárási törvény szabályai vonatkoznak, nem pedig a közúti közlekedési törvény. Azonban a Kúria sem adott igazat Karácsonynak, aki ezután fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, mondván: a Kúria döntése sérti a véleménynyilvánításhoz való jogát.

Az Ab most visszautasította a panaszt, ami azt jelenti, hogy nem is foglalkoznak érdemben a beadvánnyal, mert Karácsony beadványa nélkülözi a szükséges formai feltételeket. A politikus ugyanis nem indokolta meg beadványában, hogy álláspontja szerint miért sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, ha nem szabad reklámot elhelyezni a villanyoszlopon.
A döntés nagyon szoros volt, a tizenöt fős testületből heten csatoltak különvéleményt a végzéshez, köztük Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. Paczolay szerint a választási plakátok elhelyezését korlátozó szabályok igenis a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását jelentik. Mivel a választási eljárási törvény nem tartalmaz a véleménynyilvánításra vonatkozó olyan korlátot, amit a Karácsony által panaszolt kormányrendelet, ezért a tilalom ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságának alaptörvényben rögzített jogával.
A testület elnöke azonban kisebbségben maradt véleményével, így az Alkotmánybíróság nem is fog érdemben a kérdéssel foglalkozni – foglalja össze a Hvg.hu