Számos hazai nagyváros levegője egészségtelen a téli hónapokban

A téli időszakban a számottevően megnövekvő páratartalom és a tömegközlekedésben, szállítmányozásban résztvevő, többnyire minősíthetetlen műszaki állapotú jármű által kibocsájtott kipufogógáz, valamint a szálló por kombója városlakók százezrei számára okoz rossz kedélyállapotot, légúti panaszokat. Később ezek szövődményeként sokuknál pulmonológiai, szív- és érrendszeri, valamint onkológiai megbetegedések kialakulása valószínűsíthető. Az OKI vizsgálata a főváros mellett három kelet magyarországi megyeszékhelyet, számos térségbeli kisvárost és községet, valamint néhány dunántúli települést említ. Azonban az országot járva alig találunk olyan lakott területet, ahol az épületek fűtésére használt éghetőnek bizonyuló anyagok füstje ne tenné próbára  nyálkahártyáinkat és kötőhártyánkat egyaránt. 

„Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) legfrissebb mérései alapján a magas szállópor-koncentráció miatt Putnokon, Kazincbarcikán, Sajószentpéteren, Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecenben veszélyesnek minősítették a levegőt. Ezzel együtt Miskolcon a levegő nitrogén-dioxid-szintje az egészségtelen, Nyíregyházán és Debrecenben a veszélyes szintet is elérte.

Az OKI térképe szerint Budapest, Hernádszurdok, Oszlár, Szolnok, Százhalombatta és Sopron levegője kifogásoltnak számít, a többi településen elfogadható a levegő minősége. A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelését egy index alapján végzik. Az OKI táblázata a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. A fővárosban pénteken a szmogriadó - enyhébb – tájékoztatási fokozatát is megszüntették.”

Gyakran elhangzó érvelés: a szükség nagy úr. Bizonyosan több ezerre tehető azok száma akiket szűkös anyagi lehetőségeik kényszerítenek arra, hogy olajos rongyok, csomagolóanyagok és veszélyes hulladékok széles skálájának elégetésével teremtsék meg otthonuk melegét.  De attól tartok, sokakat inkább a költségcsökkentés motivál, miként azokat is akik jóvoltából  a múlt század '70-es, '80-as éveiben spontán tömegmozgalommá terebélyesedett a máig országszerte tetten érhető „okos” emésztők létesítése, amelyek felbecsülhetetlen mértékű kárt okoztak a csatornázatlan települések talajában és vízkészletében. A derék felhasználók eleinte örültek, mert a letört végű sörösüvegekkel telelyuggatott derítők a kialakításukkal járó költségeken túl, további anyagi terhet nem jelentettek. Néhány év elteltével kicsit csodálkoztak, amikor szomszédaik, családtagjaik esetében onkológiai megbetegedést diagnosztizáltak.

„Az OKI honlapján található közleményben azt írják: a szálló por (PM10) a talaj eróziójából, valamint az utak kopásából és ipari tevékenységből származó részecskéket tartalmaz. A szállópor-koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, ennek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Többen fordulnak orvoshoz asztma és krónikus légcsőhurut, valamint szív-érrendszeri megbetegedések miatt.

Az OKI tájékoztatása szerint a nitrogén-oxidok elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származnak, valamint az energia-termelésből és a fűtésből. A külső légtérben a nitrogén-monoxid a légkörben jelenlévő oxidáló anyagok hatására gyorsan átalakul nitrogén-dioxiddá, amely egy irritáló hatású gáz. Kimutatták, hogy a forgalmas utak mentén élők között többen válnak asztmásokká. A nitrogén-oxidok magas koncentrációja valószínűleg hozzájárul a szív és a tüdő betegségeihez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben - tették hozzá.

A nitrogén-dioxid és reakciótermékei csökkent tüdőfunkciót okoznak, hatásukra a különféle légzőszervi tünetek kockázata is megnő. Az asztmások érzékenyebbek a nitrogén-dioxidra, mint az egészségesek, de a rendkívül magas koncentráció már nem csak az asztmásoknál okozza a légutak összeszűkülését.”

Az OKI jelentésében szereplő megállapítások összegzéseként kijelenthető, hogy a szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros és szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák kialakulásához vezet, ezáltal jelentős mértékben hozzájárul a várható élettartam csökkenéséhez.

Talán nem lenne ördögtől való gondolat, ha az infrastruktúra fejlesztési programok keretében sikerülne olyan – akár uniós – támogatási lehetőségeket találni, amelyek már középtávon kiválthatnák a széles körben elterjedt, kényszer és a szűklátókörűség folytán lassan élhetetlen környezetet eredményező alternatív válságtechnológiákat.