Brüsszel nem bírja harc nélkül, most a rezsicsökkentés fáj nekik

Az Európai Unió új ötlete szakértők szerint a rezsicsökkentés halálát jelentené.

Az alapvető jogok biztosa a Magyar Helsinki Bizottság indítványára folytatott le vizsgálatot és megállapította: a három csapás néven ismert büntetőjogi szabályozás nem felel meg az Alaptörvényben lefektetett követelményeknek. Ezért a biztos a szabályok módosítását javasolja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak.
A három csapás lényege, hogy amennyiben három halmazatban álló bűncselekmény közül kettő személy elleni erőszakos cselekmény, akkor a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik – ha ez a húsz évet meghaladná, akkor pedig az elkövető életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. általános szabályai szerint lehetőség van a korlátlan enyhítésre.
A Helsinki Bizottság indítványa szerint a szabály sérti a bírók szabad mérlegelési jogát és ezáltal a hatalommegosztás elvét, mivel a feltételek fennállása esetén kötelező az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.
A Bizottság felhívja a figyelmet: a magyar szabályozás szigorúbb, mint a bevezetéskor példaként hivatkozott amerikai, ugyanis az első alkalommal felelősségre vont személyre ugyanúgy vonatkozik, mint arra, akit már harmadszor kaptak el ilyen cselekménnyel. A rendelkezések így sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mert a szankció kiszabása lényegében attól függ, hogy a cselekményeket egy eljárásban bírálják-e el.
Az alapjogi biztos a három csapást a hatalommegosztás és a jogbiztonság követelményével, és a tisztességes eljáráshoz való joggal is ellentétesnek találta, ezért felkérte az igazságügyminisztert: kezdeményezze az Országgyűlés előtt a szabályozás módosítását – összegzi az Index.