Az egyházfinanszírozás teljes újragondolására és új alapokra helyezésére van szükség – jelentette ki Bölcskei Gusztáv református püspök, a Zsinati Tanács elnöke a testület idei első ülésén. Bölcskei beszámolójában hosszan taglalta az egyházi költségvetés alapjait jelentő állami keretek változásait.
A Zsinati Tanács idei első ülésén megtartott részletes beszámolójában Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke beszámolt a Magyarországi Református Egyház (MRE) új gazdálkodási törvényének fogadtatásáról és az ennek kapcsán szerzett tapasztalatokról –írja a Református.hu.
A püspök részletesen szólt az állami költségvetésnek az egyházi gazdálkodást érintő fejleményeiről is Bölcskei Gusztáv. A 2014-es MRE-költségvetés tavaly decemberi elfogadása után véglegesedtek azok az állami számok, amelyekkel – feltételesen – számolt a Zsinati Tanács a tervezéskor. Már december elején jelzéssel élt az Elnökség a kormány felé, hogy az egyszázalékos felajánlások állami kiegészítésének számítása ismét hátrányosan változott, és az egyház által számolt összegnél kevesebbet fogadott el a parlament erre a célra.
Az egyszázalékos kiegészítés ügye a kormány elé került; ennek okán a négy történelmi egyház közös jelzéssel élt, olyan értelemben, hogy számukra elfogadhatatlan a kiegészítés számításának új módja. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter válaszából kiderült, hogy a kormány a saját tartalékából juttat az egyházaknak olyan mértékben, amivel az egyházak a 2013-as szinten tudják tartani az egyszázalékos rendszerből befolyó összeget. Az egyházak ezt feltételesen tudják elfogadni, úgy, hogy ideiglenes megoldásról van szó, és szükség van az egyházfinanszírozás újra- és végiggondolására, ezzel pedig új alapokra helyezésére. Mivel kormányhatározat még nem született, ezért a lelkészi elnök szerint a Zsinati Tanács csak a konkrét számok ismeretében térhet vissza arra, hogy esetleg módosítja a 2014-es egyházi költségvetést.
Informálisan tud arról a Zsinat elnöksége, hogy a felsőoktatás finanszírozása pozitív irányban fog megváltozni a vatikáni szerződés módosítása okán; ez valamennyi református felsőoktatási intézményt előnyösen érintené.
Hálaadással és örömmel nyugtázta az elnökség és valamennyi érintett, hogy a református közgyűjtemények finanszírozása jelentősen javult a megnőtt állami támogatásnak köszönhetően.
A köznevelési területen nagyon hosszú idő után, a héten kormányzati szintű egyeztetésre került sor, ahol előkerülte a hittankönyv-ellátás és a kiegészítő támogatások kérdése is. A református pedagógiai szakszolgálat finanszírozása nagy gondokba ütközik, az ebből keletkező problémák az egész református oktatásügyre hátrányosan hathatnak. A Református Pedagógiai Intézet korábban a jogszabályi követelményekhez igazította személyi létszámát, arra pedig ígéretet kapott, hogy az ehhez szükséges forrásokat államilag biztosítják – ez azonban nem történt meg.
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
Az emberek újra vágynak a valódi kapcsolatokra.
„Éljen a keresztény Magyarország! Éljen a keresztény Európa!” – zárta gondolatait Petrás János.
„Ketté lehet őket hugyozni és kész” – fogalmazott a publicista.
Korábban Orbán Viktorral is imádkozott az ismert keresztény prédikátor.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
