A 36 éves Robespierre-nek látási zavarai, gyakori orrvérzése (minden éjjel friss vérnyomok látszottak a párnáján), sárgasága („sárgás színű bőr és szem”) volt, aszténia, általános testi gyengeség („állandó fáradtság”) és kiújuló lábszárfekély kínozta, arcát himlőhelyek borították. Szeme és szája idegesen rángatózott.
„Phillipe Froesch törvényszéki szakértő most megalkotta Robespierre arcrekonstrukcióját a Madame Tussaud által az 1794. július 28-án kivégzett forradalmár fejéről – amit a beszámolók szerint a guillotine elé helyezett kosárból emelt ki - készített viaszmaszk alapján. (...)
A megviselt vonású férfi egyáltalán nem volt olyan jóképű, mint amilyennek a korábban róla készült ábrázolások mutatták.
A neves orvosi szaklapban, a Lancetben megjelent tanulmányában Froesch azt írja, megvizsgálták a férfi betegségeiről beszámoló korabeli forrásokat is és kiderült, hogy a 36 éves Robespierre-nek látási zavarai, gyakori orrvérzése (minden éjjel friss vérnyomok látszottak a párnáján), sárgasága (»sárgás színű bőr és szem«) volt, aszténia, általános testi gyengeség (»állandó fáradtság«) és kiújuló lábszárfekély kínozta, arcát himlőhelyek borították. Szeme és szája idegesen rángatózott. A tünetek 1790 és 1794 között fokozódtak, a lefejezése előtti napon pedig állkapcsát ismeretlen körülmények között lövés érte.
A diagnózis Froesch szerint: súlyos szarkoidózis (gyulladásos folyamat), amely a beteg szemére, felső légútjaira, májára és hasnyálmirigyére is kiterjedt.”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Vigyáznunk kell magunkra a következő hetekben.
Mikor lehet jó nemcsak a magyar és a szlovák vezetés, de a két nemzet közötti viszony is? Egy rendkívüli kötet újranyitotta a kérdést, és újra rá kellett döbbenni: a történelem máig ható propagandaértelmezése áll a két szomszéd közé.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Történelmi alapozás az ukrán államiság és nemzettudat kérdéséről.
Oltári hazugságot terjeszt a Facebook-oldalán.
Többkulcsos adó, magasabb szja és ismerős baloldali szereplők: a Tisza körül egyre markánsabban rajzolódik ki egy régi recept.
