- Miért mindig a férfiak a rosszak a filmeken? – kérdezte ő, a Nagyon-Férfi tíz esztendejének minden komolyságával.
„Hanem azért a felnőtt nézőnek okoz némi fejtörést a Disney legújabb rajzfilmje. Még Nagyon-Férfi-Kisfiamnak is feltűnt a történet furcsa oldala, rá is kérdezett, ahogy mentünk hazafelé a néptelen utcán. (Közben a legkisebb az óriási élményt – hopp, hopp, hopp – nagy ugrálásokkal vezette le.)
- Miért mindig a férfiak a rosszak a filmeken? – kérdezte ő, a Nagyon-Férfi tíz esztendejének minden komolyságával.
- Tényleg, miért? – kiáltottak fel a többiek. (...)
Az, hogy a Jégvarázs mindkét férfi-főszereplője meglehetősen sablonos figura, ez részben a mesék szabályaiból következik. A két lány főszereplő, a testvérek már bonyolultabb jellemek. A királynőnek megkoronázott idősebbik lány, Elza rettenetes titokkal él. Akaratával és indulataival jéggé dermeszthet bármit, havat és hideget tud teremteni a legnagyobb nyár közepette, és ha nem zabolázza meg magát, mindez végzetessé is válhat. A történet az anderseni Jégkirálynő újragondolása. A nagy dán meseíró elképzelése szerint a Jégkirálynő a mélységes gonoszság megtestesítője, a jég és a hideg a szeretetre való képesség hiányát szimbolizálja. A 2013-as mese ugyanakkor abból indul ki, hogy a legtöbb ember nem születik mélységesen gonosznak. Mi történik, ha a rossz azért következik be, mert nem tudjuk irányítani képességeinket és természetünket? A modern jégkirálynő alapvetően jó ember, aki akár pszichiátriai esetnek is tekinthető. Szorongása pánikbetegséggé válik, s mivel beszorítva érzi magát, egyszerre agresszióban tör ki nála az emberektől és a nehezen kezelhető szituációktól való félelem. Amikor rájön arra, hogy varázsereje mekkora alkotóerőt jelent, hogy micsoda szépségeket hozhat létre, szinte tébolyulttá válik. Finom jelzések sora mutatja ezt be a filmben, ahogy zárt, vastag öltözéke átváltozik csipkés ruhakölteménnyé, ahogy haja kibomlik, s mint a félelmetesen gyönyörű Medúzának, fürtjei szétállnak. Ám a jégkirálynő ebben a varázslatos alkotásában magányos. A szereplők mindegyikének rá kell jönnie, hogy a varázslat csak akkor válhat teremtő erővé, ha szeretetből jön ez az alkotás, ez a játék.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
Sok fiatal férfinek lett elege abból, hogy egyre több protestáns templom előtt lógnak a pride-zászlók és a Black Lives Matter transzparensek, ezért úgy érezték, lépniük kell.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
2000. május 28-án veszett nyoma az akkor 11 éves kisfiúnak, Baja környékén. 24 éven át eltűntként tartották számon, végül 2024 júniusában egy bejelentés nyomán a rendőrség egy tanya melléképületében az aljzatbeton alatt elásva megtalálta a fiú földi maradványait.
