Milyen kihívások előtt áll a Nyugat a huszonegyedik század elején? Mi lesz a nemzetállamokkal? 2010-es Politikailag inkorrekt című kötete után újabb gyűjteményes munkát adott ki Schmidt Mária. A közéleti vitákban aktívan megszólaló történész a Nyugaton a helyzet változóban című esszékötetének főbb gondolatait Betlen Jánossal, Békés Mártonnal és Pogonyi Szabolccsal beszélgetve fejtette ki a Terror Házában rendezett szerdai könyvbemutatón, amely bővelkedett a spengleri pesszimizmust tükröző kijelentésekben.
„Hogy ha valakit bármi érdekel a világról, azt megtalálja. No nem a megoldást, hanem egy karakteres véleményt” – kezdte a Nyugaton a helyzet változóban című kötet ismertetését Betlen János. A beszélgetés moderátora kiemelte: Schmidt Mária könyvében annyira változóban van a Nyugat, hogy Kínáról is van benne szó, vagyis a műsorvezető az ismert ironizálva rácsodálkozó stílusában vezette a könyvbemutató beszélgetést.
„Milyen kihívások előtt áll a Nyugat a huszonegyedik század elején? Mi lesz a nemzetállamokkal? Megmaradnak, vagy átadják a helyüket a birodalmaknak? Mi lesz az állam szerepe? Visszaszorul, vagy épp ellenkezőleg, megerősödik? Kell-e mindenkinek dolgoznia, munkahellyel rendelkeznie a jövőben? Lesz-e egyáltalán elegendő munka? És mi lesz a családdal? A hittel? Milyen következményekkel jár az életkor kitolódása? Fenntartható-e az a szociális ellátórendszer, ami a huszadik század egyik legfontosabb vívmánya? Várhatunk-e a Nyugatra, amíg új válaszokkal, megoldási javaslatokkal áll elő, vagy szánjuk el magunkat, és menjünk a saját fejünk után?” – ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket tett föl esszéiben a Terror Háza főigazgatónője. Schmidt célja, hogy közös gondolkozásra indítson, ezzel kiutat találva a szerző szerint nem gazdasági, hanem morális-kulturális eredetű válságból.
A válság fő okaként Schmidt Mária azt jelölte meg, hogy Nyugaton valamikor a második világháború után, leginkább az 1960-as, 1970-es években a „jólét” fogalmát tévesen a „jól lét”-tel kezdték azonosítani. Az áhított „jólét” elérésének prioritása miatt pedig minden más régi érték – hit, nemzet, család – leértékelődött, aminek egyenes következménye lett a közösségek gyengülése. Az oktatás egyre alacsonyabb nívója csak elmélyítette a válságot, és innen már a különböző okok egymást erősítik, mondhatni felgyorsítják a válságot.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Háború, Ukrajna, migráció, adóemelés.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója elemezte lapunknak az Európai Néppárt elnökének kijelentéseit a párt zágrábi zártkörű megbeszélése után.
A beruházás kulcsszereplővé teszi a régióban.
A kormány intézkedéseknek köszönhetően a magyarok állnak a legjobb helyzetben ebben a viharos időszakban.
Csak legyint az Európai Bíróság lehetséges döntésére.
Tisztában vannak a következményekkel.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
