Alkotmányellenesnek találta a román alkotmánybíróság azt az RMDSZ által is támogatott decentralizációs jogszabályt, amely több központi intézmény önkormányzati hatáskörbe utalását célozta volna.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által is támogatott jogszabály a jelenleg minisztériumokhoz tartozó közegészségügyi intézményeket, mezőgazdasági igazgatóságokat, munkaügyi felügyelőségeket, sportlétesítményeket, kulturális igazgatóságokat adta volna önkormányzati hatáskörbe. Az RMDSZ vezetői a törvény elfogadása idején jelezték, minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely a helyi autonómiát erősíti és lehetővé teszi, hogy a magyar közösség maga dönthessen az őt érintő ügyekben.
A parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással novemberben elfogadott törvényt a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) támadta meg az alkotmánybíróságon. A PDL beadványa szerint a helyi autonómia alkotmányos elvét sérti a decentralizációs törvény, amely túl sok hatáskört ad a megyei tanácsoknak ahelyett, hogy a döntéseket a helyi önkormányzatok szintjére utálná. Az ellenzéki párt arra is hivatkozott, hogy a jogszabály megkérdőjelezi az állam egységes jellegét, holott az alkotmány nem szövetségi, hanem egységes államként határozza meg Romániát.
A PDL és Traian Basescu államfő szerint a decentralizációs jogszabállyal nem a döntéshozatalt akarta közelebb vinni az állampolgárokhoz, hanem a megyei „kiskirályok” forrásait és hatalmát próbálta növelni a jövő évi választásokra készülő szociálliberális kormány.
Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes meglepőnek nevezte az alkotmánybíróság döntését. „Ha a törvény egésze alkotmányellenes, ezt úgy lehet értelmezni, hogy Romániának nincs joga a decentralizálnia magát, mint ahogy más európai államokban történik” – mondta a jogszabály kidolgozója.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy reagált: a döntés azt sejteti, hogy Romániában nem lehet újragondolni a központosított államszerkezetet, és nem lehet a helyi közösségekre átruházni döntési jogköröket. Súlyosnak nevezte, hogy ez akár azt is jelentheti: nem lehet olyan politikai döntést hozni, ami a szubszidiaritásra irányul, vagyis a döntés közép- és hosszú távon esetleg lenulláz minden olyan kísérletet, amely a helyi regionális autonómia megteremtésére irányul.
Eközben Hargita megye román többségű északi része autonómiát kaphat: a két város és hat község, valamint a megyei tanács által létrehozandó társulás többek között kulturális, oktatási, mezőgazdasági, egészségügyi, szociális, egyházi és műemlékvédelmi területen veszi át a megyei önkormányzattól a térség ügyeinek a kezelését, és az ezekhez rendelt költségvetési forrásokat.
Európa új irányba fordult, a politika betört a gyerekszobákba, a többség azonban nem jelent igazságot. A gyorsuló átrendeződés következményei most kezdenek kirajzolódni.
A határon túli magyar közösségek vezetői most egy olyan budapesti kormánnyal működnek majd együtt, amely ellen voksolt a közösség politikailag aktív részének elsöprő többsége.
Kérdés, hogy az új többség mit vár a köztársasági elnöktől?
Kétmillió magyar várja lélegzetvisszafojtva, mit lép az új kormány velük kapcsolatban; hogy tisztulás jön-e és korrupcióüldözés, vagy éppen tisztulásnak álcázott, brutális politikai leszámoláshullám, amibe beleremegnek a magyarság kultúrájának utolsó külhoni bástyái is.
Ilie Bolojan miniszterelnök kisebbségi kormányzásra készül.
Egymásnak esett a két nagy kormánypárt.
Kiosztották a csapatot a Ferencváros szurkolói, akik a győriekre irigykednek.
Szijjártó Péter 3 óra 15 perces interjút adott a Telexnek. Pontosabban a telexes Fábián Tamás eddig vallatta a külügyminisztert.
