Von der Leyen, Macron és Merz sorban állhat Orbánnál: el kellene intéznie ezt-azt Európa védelmében (VIDEÓ)
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
250 éve: Madéfalvi veszedelem
2014. január 05. 16:46
1764. január 7-én a Habsburg Birodalom katonái a pirkadat előtti éjszakában Madéfalvát körülvették, majd rátámadtak az ott összegyűlt székelyekre, s a vérengzés során oly mély sebet vágtak a székelység testén, amelyet azóta is az idő múlásával gyógyítgatunk, de sajgását mindmáig, 250 esztendő után is érezzük.
2014. január 05. 16:46
„A Madéfalván történtek azért is sokszorosan fájdalmasak, mert az osztrák hatalom hozzájuk hű magyar vezetőkkel hajtatta végre a vérontást. Amikor Buccow egymást követően kudarcot vallott, a panaszok viszont sokasodtak, a királynő felmentette őt, új bizottságot alakított, amelynek minden tagja a hatalomhoz hű magyar volt, így a nép nyelvén szólhattak az előkészületek során. (…)
Amikor a székelyek tehát Madéfalván tartózkodtak, és január 7-én Taplocára akartak vonulni beadványuk átadására, a bizottság gyorsan határozott: meg kell akadályozni az ellenállást. (…)
A döntés megszületett, Siskovics azonnal megkezdte a támadás előkészítését. Caratot bízta meg a katonai alakulatok vezetésével. Éjjel 3 órakor Taplocáról Madéfalvára indult a korábban Brassóból kivezényelt Okelli-ezred mintegy 1000 katonája. Vonultatták a Trauntmansdorf-ezred 300 vértesét s még a Kálnoky-huszárokból is 50 katonát. Körülvették Madéfalvát, és 4 órakor megkezdték a támadást. Parancsba adták, hogy öljék meg, aki ellenáll, a menekülőket sebesítsék meg. Ha szervezett ellenállást tapasztalnak, gyújtsák fel a falut. Külön is figyelmeztették a katonákat: keressék a háromszékieket, velük azonnal végezzenek, mert a felszólítás ellenére sem tértek haza.
A támadáshoz a jelt az első ágyúszótól várták. Eldördülésekor minden oldalról egyszerre támadtak a falura. Gyújtogatni kezdték a házakat. A békésen alvó lakosok látva a felgyújtott házak lángját, hallva a puskalövéseket és a kétségbeesett kiáltásokat, a férfiak mellett asszonyok, gyermekek az utcákra vonultak, vagy a falu határába menekültek, remélve, ott életben maradhatnak. De mind a falu között, mind a határában katonák fegyvereibe ütköztek. Verték, ütötték, bárkit bárhol találtak. A menekülők legtöbbje a Csíki-havasok irányába vette útját, mivel azt remélték: odáig eljutva biztosabb menedéket találnak. Ha szükségét látják, viszonylag könnyen átjuthatnak Moldvába, esetleg más hazai vidékre. De a katonák itt is kellő számban jelen voltak, erőszakkal akadályozták meg a menekülést. Feljegyezték, hogy több helyen hangosan keresték a háromszékieket. Mivel ők segítségre számítottak, arra igyekeztek, de levágták őket.”
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
„Épeszű ember nem akarhatja ezt!” – belebukhat a Tisza Párt a nyilvánosságra hozott dokumentumokba
Tovább a cikkhez
„Hirtelen kerekedett, ám annál erősebb magyarságszeretet” – József nádor öt évtizeden át állt országunk élén
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Ukrán pokol Máramarosszigeten: amikor a magyarok még a román megszállást is megváltásként élték meg
Kultúra
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
A jog helyett bosszú – A hatalom legsötétebb logikája és ára a történelemben
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
Erre a váratlan fordulatra senki sem volt felkészülve: nem győzték dicsérni a magyarságot Romániában
Az államfő és a miniszterelnök is megszólalt.
Teveabraknak hitték, feketeleves lett belőle – Petőfinek és Cseh Tamásnak is fő a kávé a Kazinczy utcában
A hazai kávézás történetét talán még sosem tálalták elénk ilyen okos, mégis szórakoztató módon, ráadásul közpénz felhasználása nélkül.
„A »magyarság« ellen minden erőmmel küzdök” – Krasznahorkai László támadásba lendült
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Hiába tagad Magyar Péter, a tiszások saját szavaikkal bizonyítják a kiszivárgott energiaterv valódiságát
A napokban kiszivárgott energiaterv óriási pluszköltséget jelentene a családoknak. Magyar Péter tagad, ám Tisza Párt politikusai egymás után ismerték be, hogy mit terveznek.
Teljesen átalakul a közlekedés Budapesten: mutatjuk, mire kell figyelni JD Vance látogatása idején
Érdemes alaposan tájékozódni, mielőtt útnak indulunk.
Összesen 40 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
S0ma
2014. január 05. 22:19
Ártatlan emberek házának felgyújtása égbekiáltó bűn.
Válasz erre
5
0
Arma Gedeon
2014. január 05. 20:35
A Madéfalvi mítosz a magyar önsorsrontás egyik alapesete. A királynő a határvédelem kiépítése keretében úgy dönt, hogy az eleve határvédelmi céllal odakerült székelyekből ezredeket szervez, a magyarok aránya az erdélyi határvédelemben a terv szerint meghaladná a magyarság Erdélyen belüli arányát. A szervezést az oláh ezredekkel kezdik, az oláhok boldogan felveszik a fegyvert, tehát Erdélyben már van oláh haderő, magyar még nincs. A székelyeket bujtogató szirénhangok arrabuzdítanak, hogy ne is legyen, szabotálják a székely ezredek felállását. Kinek volt érdeke, hogy csak összbirodalmi és helyi lokális oláh haderő legyen Erdélyben, magyar meg ne???
Válasz erre
5
1
várúr
2014. január 05. 17:46
Isten nyugosztalja a madéfalvi halottakat.
Egy falu kiirtása semmivel sem indokolható.
A tömeggyilkosság az, ami.
A madéfalvi veszedelemre székely-magyar közösen emlékezik.
Válasz erre
13
1
kalhana
2014. január 05. 17:19
Az indulatok helyett 250 év távlatából jó volna megérteni a történteket. A székelyek szerepe évszázadok óta a határvédelem volt. De ez a régi népfelkelő módon már nem tudott hatékony lenni. Ehhez hasonló durva dolgok minden országban voltak. Ez a kor - akár jó, akár nem - a hivatásos hadseregek kora volt. Ezt tudták a magyar nemzetiségű tisztek is. Semmiféle magyar- vagy székelygyűlöletet nem érdemes kutatni. A déli határőr vidéken ugyanez történt, talán még véresebben. A főleg szerbekből álló Grenzerek 1695-ben, 1714-ben, 1719-ben, 1728-ban, 1735-ben és 1765-ben ugyanezért lázadtak föl, és az eredmény is ugyanez lett. A császári és királyi csapatok ("osztrákok") szerbgyűlölők lettek volna?
Válasz erre
4
10