Így győzködte Orbán Viktor Zelenszkijt (VIDEÓ)
Meglepő mód reagált a magyar miniszterelnök szavaira az ukrán elnök.
250 éve: Madéfalvi veszedelem
2014. január 05. 16:46
1764. január 7-én a Habsburg Birodalom katonái a pirkadat előtti éjszakában Madéfalvát körülvették, majd rátámadtak az ott összegyűlt székelyekre, s a vérengzés során oly mély sebet vágtak a székelység testén, amelyet azóta is az idő múlásával gyógyítgatunk, de sajgását mindmáig, 250 esztendő után is érezzük.
2014. január 05. 16:46
„A Madéfalván történtek azért is sokszorosan fájdalmasak, mert az osztrák hatalom hozzájuk hű magyar vezetőkkel hajtatta végre a vérontást. Amikor Buccow egymást követően kudarcot vallott, a panaszok viszont sokasodtak, a királynő felmentette őt, új bizottságot alakított, amelynek minden tagja a hatalomhoz hű magyar volt, így a nép nyelvén szólhattak az előkészületek során. (…)
Amikor a székelyek tehát Madéfalván tartózkodtak, és január 7-én Taplocára akartak vonulni beadványuk átadására, a bizottság gyorsan határozott: meg kell akadályozni az ellenállást. (…)
A döntés megszületett, Siskovics azonnal megkezdte a támadás előkészítését. Caratot bízta meg a katonai alakulatok vezetésével. Éjjel 3 órakor Taplocáról Madéfalvára indult a korábban Brassóból kivezényelt Okelli-ezred mintegy 1000 katonája. Vonultatták a Trauntmansdorf-ezred 300 vértesét s még a Kálnoky-huszárokból is 50 katonát. Körülvették Madéfalvát, és 4 órakor megkezdték a támadást. Parancsba adták, hogy öljék meg, aki ellenáll, a menekülőket sebesítsék meg. Ha szervezett ellenállást tapasztalnak, gyújtsák fel a falut. Külön is figyelmeztették a katonákat: keressék a háromszékieket, velük azonnal végezzenek, mert a felszólítás ellenére sem tértek haza.
A támadáshoz a jelt az első ágyúszótól várták. Eldördülésekor minden oldalról egyszerre támadtak a falura. Gyújtogatni kezdték a házakat. A békésen alvó lakosok látva a felgyújtott házak lángját, hallva a puskalövéseket és a kétségbeesett kiáltásokat, a férfiak mellett asszonyok, gyermekek az utcákra vonultak, vagy a falu határába menekültek, remélve, ott életben maradhatnak. De mind a falu között, mind a határában katonák fegyvereibe ütköztek. Verték, ütötték, bárkit bárhol találtak. A menekülők legtöbbje a Csíki-havasok irányába vette útját, mivel azt remélték: odáig eljutva biztosabb menedéket találnak. Ha szükségét látják, viszonylag könnyen átjuthatnak Moldvába, esetleg más hazai vidékre. De a katonák itt is kellő számban jelen voltak, erőszakkal akadályozták meg a menekülést. Feljegyezték, hogy több helyen hangosan keresték a háromszékieket. Mivel ők segítségre számítottak, arra igyekeztek, de levágták őket.”
A harmadik berendezkedés
A modern értelemben vett magyar társadalmi, gazdasági, politikai rendszer a kiegyezés korában jött létre
Kiderült, kik tépték le a székely zászlókat Hargita megyében
Zajlik a nyomozás – fejtette ki a helyi rendőr-főkapitányság szóvivője.
„Hétköznapi emberek voltunk, akik rendkívüli körülmények közé kerültek”
Selma van de Perre, aki október végén 103 éves korában hunyt el majdnem nyolcvan évet várt arra, hogy könyv formában is elmesélje a történetét.
Olyasmi sikerült neki, ami szinte senkinek: Bölöni Lászlót Románia és Magyarország is hősként tiszteli
Sport
A mindkét nemzet által hősként tisztelt egykori BEK-győztes labdarúgóról film készült, amelyet háromszoros telt ház előtt, a címszereplő örömkönnyeinek közepette mutattak be Marosvásárhelyen. Bölöni László a könnyeivel küzdött.
Pisloghatnak a magyargyűlölő román újságírók: egytől egyig kitiltották őket a Csíkszereda mérkőzéseiről
Megelégelték az uszítást.
„Nyugodt vagyok, mert a Fidesznél csak a Fidesz a jobb” – Lázár János volt a Mandiner Klubest vendége (VIDEÓ)
Belföld
Újabb teltházas Mandiner Klubest, bátor kérdésekkel és őszinte válaszokkal.
Trump odaszúrt Európának: Csak Orbán Viktor érti, hogyan kell megvédeni egy országot (VIDEÓ)
Külföld
Az amerikai elnök szerint Magyarország azért működik jól, mert Orbán Viktor szigorú migrációs politikát folytatott – szerinte „nulla bevándorlót engedett be”.
Összesen 40 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
S0ma
2014. január 05. 22:19
Ártatlan emberek házának felgyújtása égbekiáltó bűn.
Válasz erre
5
0
Arma Gedeon
2014. január 05. 20:35
A Madéfalvi mítosz a magyar önsorsrontás egyik alapesete. A királynő a határvédelem kiépítése keretében úgy dönt, hogy az eleve határvédelmi céllal odakerült székelyekből ezredeket szervez, a magyarok aránya az erdélyi határvédelemben a terv szerint meghaladná a magyarság Erdélyen belüli arányát. A szervezést az oláh ezredekkel kezdik, az oláhok boldogan felveszik a fegyvert, tehát Erdélyben már van oláh haderő, magyar még nincs. A székelyeket bujtogató szirénhangok arrabuzdítanak, hogy ne is legyen, szabotálják a székely ezredek felállását. Kinek volt érdeke, hogy csak összbirodalmi és helyi lokális oláh haderő legyen Erdélyben, magyar meg ne???
Válasz erre
5
1
várúr
2014. január 05. 17:46
Isten nyugosztalja a madéfalvi halottakat.
Egy falu kiirtása semmivel sem indokolható.
A tömeggyilkosság az, ami.
A madéfalvi veszedelemre székely-magyar közösen emlékezik.
Válasz erre
13
1
kalhana
2014. január 05. 17:19
Az indulatok helyett 250 év távlatából jó volna megérteni a történteket. A székelyek szerepe évszázadok óta a határvédelem volt. De ez a régi népfelkelő módon már nem tudott hatékony lenni. Ehhez hasonló durva dolgok minden országban voltak. Ez a kor - akár jó, akár nem - a hivatásos hadseregek kora volt. Ezt tudták a magyar nemzetiségű tisztek is. Semmiféle magyar- vagy székelygyűlöletet nem érdemes kutatni. A déli határőr vidéken ugyanez történt, talán még véresebben. A főleg szerbekből álló Grenzerek 1695-ben, 1714-ben, 1719-ben, 1728-ban, 1735-ben és 1765-ben ugyanezért lázadtak föl, és az eredmény is ugyanez lett. A császári és királyi csapatok ("osztrákok") szerbgyűlölők lettek volna?
Válasz erre
4
10