Összeül a Kúria devizahitel-ügyben

Jogszabályba, jó erkölcsbe ütköznek-e a devizahiteles szerződések, megállapítható-e tisztességtelen szerződési feltétel, illetve lehetséges-e, hogy uzsorás, színlelt, vagy megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződésekről van szó? Ezek a kérdések szerepelnek Wellmann György indítványában, mely szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is: milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások hatását, illetve az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – például az eredeti állapot helyreállítása – közül melyiket mikor indokolt alkalmazni. Kérdés az is, hogy mikor kell részleges, és mikor teljes érvénytelenséget megállapítani.

A jogegységi határozatban foglalt értelmezés kötelező lesz a bíróságokra, az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a mai ülésen döntés is születik, az ülés elnapolható.