Korábban a DK-s Molnár Csaba fordult az alapvető jogok biztosához, hogy kezdeményezze a választási eljárási törvény alkotmányossági felülvizsgálatát, mert a szabályozás csak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezőknek teszi lehetővé a levélben szavazást. Székely László szerint nincs ok a normakontrollra.
A választási eljárási törvény szerint csak azoknak a magyar állampolgároknak van lehetősége levélben szavazni, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. Ugyanakkor a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás időpontjában külföldön tartózkodó állampolgárok nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, ők továbbra is csak a külképviseleteken szavazhatnak, ami sok esetben hosszabb utazást is igényelhet. A DK alelnökének beadványa szerint ez a szabály indokolatlanul tesz különbséget a magyarországi lakcímmel rendelkező, illetve nem rendelkező külföldi magyarok között.
Az alapvető jogok biztosa válaszlevelében hangsúlyozta, hogy a szavazat leadásának módszerei közötti választás nem alkotmányossági kérdés mindaddig, amíg biztosítottak a megfelelő garanciák. Kiemelte továbbá, hogy az alkotmánybírósági gyakorlat szerint igazolható a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok és a magyarországi lakóhelyű, de a választás napján nem Magyarországon tartózkodó választópolgárok közötti különbségtétel. Az Alkotmánybíróság ugyanis idén januárban egy határozatában megállapította, hogy a választópolgárok összessége a lakóhelyük tekintetében nem tekinthető homogén csoportnak, ezért a kifogásolt rendelkezés diszkriminatív jellege sem vizsgálható.
Székely László vizsgálata során megállapította: nem jelent hátrányos megkülönböztetést a választási eljárási törvény azon rendelkezése, amely szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok nem szavazhatnak levélben.
A határon túli magyarok és a külföldön dolgozó választópolgárok szavazásának szabályozását több ellenzéki párt is bírálta korábban. Szabó Máté korábbi ombudsman szeptemberben foglalkozott a kérdéssel, de végül is nem látott okot arra, hogy az ügyben Alkotmánybírósághoz forduljon. Székely László rámutatott: az akkor kialakított ombudsmani álláspont óta nem történt lényeges változás a választójogi szabályozásban, így a korábbi álláspont megváltoztatása nem indokolt.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Juhász Imre ezekben konkrét intézkedésekre szólított fel, amelyek az inkriminált büntető törvénykönyvi tényállás hatályon kívül helyezését célozzák.
Olena Ivanovszka szerint a jelenlegi szankciók nem tartják vissza a jogsértőket, ezért emelést sürget.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A Fidesz képviselői leszavazták az erről szóló javaslatot az Igazságügyi Bizottságban.
A fegyelmi eljárást háromtagú vizsgálóbizottság folytatja le.
A Tisza Párt azt a mítoszt sulykolja legelkötelezettebb szimpatizánsainak, amely szerint a Fidesz-KDNP csalásra készül.
