Túladóztatott a bankszektor Patai szerint

2013. október 03. 13:48

Patai Mihály szerint közel duplájára nőtt a magyar bankszektor adóterhelése, ez pedig a bankhiteleken keresztül a növekedést fogja vissza. A 2012. évi 325 milliárd forinttal szemben az idén már 605 milliárd forintot kell a bankoknak befizetniük a büdzsébe.

2013. október 03. 13:48

A Magyar Bankszövetség elnöke ezt a Megújul a magyar export című konferencián mondta csütörtökön Budapesten, ahol arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés egyik alapja a bankhitel, a hitelezés visszaszorulása csökkenti a növekedést. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a rendezvényen hangsúlyozta: a hitelezés bővüléséhez az szükséges, hogy a bankok egészséges tőkehelyzete megmaradjon.

Patai Mihály kiemelte, hogy a pénzforgalmi termékek túladóztatottak. Míg a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke az átutalás díjában 66-97 százalékot tesz ki, a jövedéki adó mértéke az üzemanyag árában 30, a cigaretta árában pedig 31 százalék. Az Eximbankról szólva azt mondta, „látszik a sebességváltás” mind a refinanszírozási állomány, mind az ügyletszám szépen növekszik, az utóbbi az idén bőven kétszáz fölött lehet. A fókuszban a magyar exportőrök likviditásának javítása áll, erős kkv-fókusszal: a refinanszírozási állomány közel 90 százaléka magyar exportőrök részére nyújtott export előfinanszírozó hitel, s a kihelyezett hitelek közel 70 százaléka 15 milliárd forintot meg nem haladó árbevételű társaságokhoz került.

A bankszövetség elnöke szerint a kereskedelmi bankok sikeresnek ítélik az együttműködést, és támogatják az Eximbankot az üzleti aktivitás bővítésében. Az együttműködéssel mindhárom szereplő jól jár: a hitelfelvevők élvezik a kedvező árazás előnyeit, a kiszámítható, fix kamatozást és a komplex kiegészítő finanszírozási megoldásokat, az Eximbank a teljes piaci szegmenst eléri a kereskedelmi bankokon keresztül, és a hitelezési kockázatok a bankrendszerben maradnak, a hitelintézetek pedig jellemzően jó bonitású ügyfélkörhöz, hatékony akvizíciós eszközhöz, keresztértékesítési lehetőséghez jutnak. A bankszövetség szerint az előfinanszírozásban bővíteni kellene az ügyfélkört új termékek (például lízing refinanszírozás) fejlesztésével. A kockázatmegosztás terén költségvetési hátterű garanciát szorgalmaznak a bankok. Az utófinanszírozásban egyebek mellett a kereskedelmi bankok nemzetközi hálózatában rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet Patai Mihály.

Wolf László kifejtette: a régióban sehol sem sikerült növekedést elérni a hitelezés bővülése nélkül, ami az export növekedéséhez is szükséges. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy miközben az elmúlt öt évben a legtöbb kelet-európai országban bővült, Magyarországon 20 százalékkal csökkent a vállalati hitelállomány. Évente közel 3 milliárd eurónyi beruházás hiányzik Magyarországon – mondta. Az OTP különösen fontosnak tekinti az exportőrök finanszírozását, jelentős részüket hitelezi, minden állami hitelprogramban igyekezett részt venni. Elmondta: olyan megállapodást kötöttek az Eximbankkal, amelynek alapján a nyolc országban jelen lévő OTP bankcsoport leányvállalatait is refinanszírozza a magyar export bővítése érdekében.

A bank 100 milliárd forintos kerettel indított vállalati hitelprogramját nem sikerült teljes mértékben kihasználni, de stagnáló hitelezéssel is sikerült piaci részüket növelni – érzékeltette a vállalatihitel-helyzetet az OTP vezérigazgató-helyettese. Az MNB növekedési hitelprogramjának elindítása Wolf László szerint fontos lépés volt ahhoz, hogy az alacsony növekedési ráta megforduljon. Az OTP által kihelyezett hitelek 27 százalékát beruházáshoz vették igénybe, az összes hitel több mint 12 százalékát exportcégekhez helyezték ki. Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese megdicsérte az Eximbank új vezetésének munkáját, mondván, jelentősen sikerült növelni a velük megkötött hitelállományt. Az Eximbank aktivitásának érzékeltetésére elmondta: a magyar Eximbank hitelállománya meghaladja a 200 milliárd forintot, míg az oroszé kevesebb, mint 45 milliárd forint.

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tóth mária
2013. október 03. 18:15
Patai "úr"! a Biszku et. nyugdíja rendben van?
Gengszterváltás
2013. október 03. 17:02
A bankok a teljes nyereséget a sajátjukként kezelik, az adó (amely jelenleg 16 %, de a konverzió időszakában, a 2008-as években ez 25 % körüli volt) nem kerül megfizetésre és az ügyfelek nyereségét is sajátjukként tartják nyilván. Ez adócsalás és sikkasztás. Mindemellett a bankok ügyfeleikkel szemben valótlan, vagyis hamis adatokat közölnek és követelésüket erre alapozzák. A bakok adózatlan nyeresége kb 1000 milliárd forint nagyságrendben keletkezhetett. Falus Zsolt bizonyítékokkal alátámasztott feljelentése alapján a nyomozás elindult. Csak remélni merjük, hogy a NAV, a PSZÁF és a Nemzeti Nyomozó Iroda mielőbb lép ebben az ügyben, mert emberek életével játszadoznak, és csöppet sem mindegy, hány ember veszíti el vagyonát, vagy akár az életét a bankok gyalázatos nyerészkedése végett.
Gengszterváltás
2013. október 03. 17:02
A csereügyleti nyereség tőkejövedelemnek minősül, ami adókötelezettséget jelent az 1995.évi CXVII.tőkejövedelmekről szóló (65-68.§) szja törvény szerint. Ezt az adót a magánszemélynek kell megfizetni. Az okirat hamisítást a bankok a ügyfeleikkel szemben közölt valótlan, hamis adatközléssel és az azon alapuló követeléssel valósítják meg. A bankok követelésének alapja egy valótlan deviza tőke nyilvántartás. Az előállott nyereséget a bankok saját hasznukként tartják nyilván. Ezt a cselekedetet a bankokban tevékenykedő treasury csoportok végtik, akiknek a feladata az árfolyam és menedzsment az ügyfelek fizetőképességének megtartása érdekében. A devizahiteleseknél a szükséges tőke műveletek végrehajtásával nyereséget tudnak előállítani.
Gengszterváltás
2013. október 03. 17:02
A bankok nyeresége az árfolyamnyereség révén realizálódik, az ügylethez a "nyilvántartási tőke cseréjét" kell átmenetileg végrehajtani. Ez könnyen megoldható, mert a hazai hitelezés a bankok nyilvántartásba vételén keresztül valósul meg. A bankok a deviza hiteleiket nem fedezték CHF forrásokkal, a refionanszírozásban "valós" frank pénzeszközök nem vesznek részt. Ebben jelentősen eltér a bankok devizahitelezési gyakorlata az Eurozónán belül és azon kívül. A tőke konverzióról és annak eredményéről a bankok ügyfeleiket nem értesítették, az erről szóló "csereügyleti igazolásokat" nem adták ki, így az ügyfelek a lecsökkent deviza nyilvántartásról, a nyereségükről nem szerezhettek tudomást. A nyereség sorsáról így rendelkezni sem tudtak. Az ügyfelek akár a nyereségnek az összegét felvéve az eredeti nyilvántartott tőke után fizetik meg az addigi törlesztő részleteket, vagy akár a lecsökkent tőke összeg után már kevesebb törlesztő részlet állhatott volna elő számukra. A csereügylet során keletkező nyereség az ügyfelet illeti meg, mert ez az ő pozíciójában következett be, ezért az ügyfelekkel szemben a bankok sikkasztást követtek el.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!