Az Ipsos októberi közvélemény-kutatása szerint megállt a Fidesz támogatottságának elmúlt negyed évben mért emelkedése, sőt szeptemberhez képest minimálisan csökkent is. Az MSZP szimpatizánsainak száma ezzel szemben valamennyit növekedett. A biztos pártválasztók körében a DK megközelítette az Együtt-PM-et: előbbi 4, utóbbi 5 százalékon áll, de ez egyikük esetében sem jelent parlamenti részvételt – ha az Együtt-PM pártszövetségként indul.
Az Ipsos az október első felében készített közvélemény-kutatása szerint megállt a Fidesz elmúlt negyedévi „felfelé araszolása”, a szeptemberi 27 százalék után most 26 százalékos a választókorú népességen belüli tábora. Az MSZP valamelyest növelte a támogatottságát, a múlt havi 14-ről 16 százalékra. A Jobbik 6 százalékon áll. Az Együtt-PM tábora némileg bővült, szeptemberben 3 százalékot ért el, most 4 százaléknyian állnak mögötte. A DK támogatóinak aránya az idei évben állandósulni látszó 1 százalékról előbb 2, most 3 százalékra nőtt. Az LMP az előző választások óta eltelt időszak leggyengébb eredményét érte el, jelenleg 1 százalékon áll az összes választó körében.
A pártoktól távolságot tartók csoportja 42 százalékos, és magában foglalja a 12 százaléknyi bizonytalant, a 8 százaléknyi rejtőzködőt, valamint a 22 százaléknyi teljesen passzív választópolgárt. A közvélemény-kutató szerint a biztos pártválasztók jelenleg 34 százaléknyian vannak. Az ő körükben a Fidesz 49, az MSZP – némileg erősödve – 28 százalékos. A Jobbik ebben a körben 11, a DK 4, az Együtt-PM 5, míg az LMP 1 százalékon áll.
Az Ipsos szerint októberben a választópolgárok 44 százaléka szeretne kormányváltást, 29 százalékuk pedig a jelenlegi kabinet újrázását tartja kívánatosnak. Utóbbiak 85 százaléka egyben a Fidesz támogatója is. A kormányváltást akaróknál viszont nem egyértelmű az ellenzéki pártok támogatottsága: az Orbán-kabinet távozását akarok 60 százalékának van pártpreferenciája, viszont 40 százalékának nincs.
A felmérés szerint a pártpreferenciával nem rendelkező, de kormányváltást akarók a teljes népességen belül 17 százalékot (kb. 1,4 millió fő) tesznek ki. Ezen csoport 92 százaléka szerint Magyarország rossz úton halad, 4 százaléka szerint viszont kedvezően alakulnak a dolgok. Ugyanakkor ennek a csoportnak az 56 százaléka már az előző választáson se vett részt, és most is rendkívül passzívak: csak 36 százalékok gondolkozik azon, hogy elmegy szavazni. Az Ipsos szerint tehát körülbelül félmillió olyan ember van, aki kormányváltást akar, gondolkozik a voksoláson, és aktuálisan párt nélküli. Ebben a csoportban az átlagosnál nagyobb arányban találhatók a negyvenes-ötvenes korosztály tagjai, valamint a társadalom alsóközép-, középstátuszú rétegei.
A közvélemény-kutató felmérése szerint a Fidesz és a Jobbik tábora a legeltökéltebb, egy mostani voksoláson támogatóik 60-60 százaléka venne részt biztosan. Az MSZP sem sokkal marad el ettől: a párt szimpatizánsainak 56 százaléka ígérte biztosra a voksoláson való részvételt. A DK esetén ez az arány 43, míg az Együtt-PM esetén 45 százalék. Előbbi pártnál 36, az utóbbinál 18 százaléknyian, ha nem is biztos, de valószínű voksolónak tekintik magukat. Az összes párt esetén a legpasszívabbak a húszas-harmincas korosztályok és az alacsony iskolai végzettségűek. A Fidesz számára még a megyeszékhelyeken lakó, az MSZP-nek a falvakban élő támogatóik aktivizálása tűnik a legnagyobb kihívásnak.
Akik a gyűlöletre, a negatív érzelmekre, a rombolásra építenek, azok meglehetősen sérült pszichéjűek, ez tehát visszaigazolhatja Magyar erősödésének okát. Ungváry Zsolt írása.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Bizonyítékkal állt elő a Fidelitas elnöke.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
