Fegyőr nehézfiú akart lenni. Nem lett. Az ítélettel sem!
Nem az a kérdés, hogy a tesiórán kislabdahajításkor elégtelent érő füstgyertya-ejtés fizikailag jelentett-e veszélyt a rend őreire.
A Politikatörténeti Intézet a levéltári törvénynek azt a módosítását támadta meg az Alkotmánybíróság előtt, amely kisajátította és az országos levéltárba helyezte át az állampárt és a hozzá kapcsolódó számos szervezet iratanyagát, a testület azonban elutasította a panaszt.
Az Alkotmánybírósághoz forduló Politikatörténeti Intézet és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint a levéltári törvény vitatott módosításában elrendelt kisajátítás alaptörvény-ellenes, akár 2012. június 1-jei hatállyal, akár az iratokat keletkezésének napjára visszaható hatállyal történt.
Az Ab csütörtökön közzétett határozatában azonban rámutatott arra, hogy az alaptörvény idén tavasszal, már az alkotmányjogi panasz elbírálása során megszületett negyedik módosítása ugyanis kimondja: „
A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.”
Így pedig a levéltári törvény kifogásolt rendelkezése nem alaptörvény-ellenes.
Földes György történész, az intézet főigazgatója a döntéssel kapcsolatban elmondta: a döntés a náluk őrzött több ezer folyóméternyi irat mintegy kétharmadát érinti. „
Kevés példát ismerek arra, hogy egy magánintézmény és az állam közti jogvitát az állam úgy dönt el, hogy menet közben megváltoztatja a jogi feltételeket és még az ország alaptörvényében is szükségesnek tartja rögzíteni egyes történelmi dokumentumokkal kapcsolatos politikai szándékait”
‒ jegyezte meg a korábbi szocialista politikus.