Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Vas megyei Kercaszomoron, a felújított református templom újjászentelésén felidézte: 2010 nyarán járt először a templomban, amikor a körülmények méltatlanok voltak a kereszténységhez és a gyülekezethez, de többen megfogadták, hogy mindent megtesznek a rendbehozataláért. Balog úgy fogalmazott: most már „méltó a környezet”, de „legyünk méltóak ahhoz az örökséghez is, amit az őseink ránk hagytak. Legyünk méltóak ennek az országnak a történelméhez, legyünk méltóak a kereszténységünkhöz és a keresztyénségünkhöz”. Eltékozoltuk ugyanis amit az őseink ránk hagytak, évtizedeket, napokat, erőket, forrásokat, a közvagyont, s ebben „a felelősség mindannyiunké, de a mértéke különböző” – mondta. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az ország erőforrásai vidéken vannak, abból él az ország, amit vidéken ültetnek és aratnak, amiért imádkoznak, ahogy a gyerekeiket, unokáikat nevelik. „Ha ebben a munkában a kormány, az egyház, a polgárok közössége össze tud fogni, akkor jó úton járunk” – közölte a miniszter.
A több száz résztvevő előtt zajló, a templom előtt kivetítőn is közvetített istentiszteleten Schmitt Pál volt köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy „nincs erő, amely megakadályozhat bennünket abban, hogy ne hirdessük és valljuk, hogy számunkra a hit, a nép, a nemzet és a magyarság egy és ugyanaz”. Nem vagyunk „feldarabolhatók, mert egy a múltunk, egy a kultúránk, egy az istenünk, és feldaraboltan is egy a hazánk”. Úgy fogalmazott: „a jóisten rövid elnökséget adott nekem”, de megadott néhány felemelő pillanatot. „Aláírhattam Magyarország alaptörvényét, aláírhattam azt a törvényt, ami a szégyenletes trianoni szerződés napját, június 4-ét csak azért is a nemzeti együvé tartozásnak deklarálja, és jó érzéssel tölt el az is, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvényen is szerepel a kezem nyoma”.