Erdő: Szent István szerette, óvta, gazdagította népét

Az esztergom-budapesti érsek, aki a Szent István-napi ünnepi szentmise elején kenyeret áldott meg, bevezetőjében kiemelte: Szent István bölcsen őrizte hazája függetlenségét, de vállalta a testvéri együttműködést az akkori keresztény világgal, kormányzása alatt a soknyelvű nép egységes országgá érett. Erdő Péter úgy fogalmazott: „amikor évről évre megünnepeljük Szent István emlékezetét, amikor tisztelettel állunk meg a Szent Jobb ereklyéje előtt, közel akarunk lenni hozzá, a kiválasztotthoz, a szenthez. Mert szükségünk van arra, hogy az ő öröksége, az ő utat mutató és jövőt építő jobb keze ma is irányítson, ma is erősítsen minket” – tette hozzá.

A bíboros azt mondta, Szent István király hitt az ember méltóságában és örök életre szóló hivatásában, valamint bízott az isteni gondviselésben és Szűz Mária közbenjárásában. Erdő Péter kitért arra, hogy amikor 975 évvel ezelőtt Szent István király meghalt, Szűz Mária pártfogására maradt az ország, s „az ő anyai gondoskodására van szükségünk ma is, hogy lélekben, bizalomban, szeretetben megújulva áldás legyünk környezetünk számára is”. Hozzáfűzte: az új termést, az új kenyeret is évről évre úgy tekintjük, mint az emberi munka gyümölcsét, és egyben Isten ajándékát, hiszen tőle kaptuk a földet, tőle kaptuk otthonunkat, tőle kapjuk az életet és a megélhetést.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros volt, vele közösen mutatták be a szertartást a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai. Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyés püspök a szentmisén elmondott szentbeszédében arról beszélt, Szent István királyra ezer esztendő múltán is hálával és büszkén tekinthet a nemzet, hiszen nemzeti létünknek olyan alapjait rakta le, amelyek a századok viharait is kiállták. Kiemelte: Szent Istvánra, az államalapító királyra szerte a világon emlékeznek, ahol magyarok élnek, mert ő az összetartozásunk szimbóluma is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Szent István akkor kapott történelmi feladatot és lehetőséget, amikor a magyar nemzet, a vándorló nép stabil otthont, hazát talált a Kárpát-medencében, és megtalálta helyét, feladatát az európai népek nagy közösségében. Mindez azért sikerült, mert István a hit útját járta – hangsúlyozta. Bosák Nándor beszélt arról is, hogy István király szervezte az országot európai keresztény királysággá, hithirdetőket hívott, befogadta azokat, akik hozták az evangélium üzenetét, így a hithirdető szerzeteseket is. A püspök megjegyezte: István világossá tette, hogy hivatásának megerősítését a pápán keresztül Istentől várja.

A szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, Darák Péter, a Kúria elnöke, Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője, az V. kerület polgármestere, valamint Mádl Ferencné, a néhai köztársasági elnök özvegye és Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye. Ott volt továbbá Hölvényi György egyházügyi államtitkár, Tarlós István főpolgármester, Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete, Habsburg György, az utolsó magyar király, IV. Károly unokája és Habsburg Mihály főherceg. A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, e mögött vonult Erdő Péter, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a püspöki konferencia tagjai. Ezután következtek a körmenetben az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai.