Semjén Zsolt és Schiffer András csaptak össze egy többszereplős beszélgetésen a tusványosi szabadegyetemen. '68 „kiállás volt a fogyasztói társadalom pusztító logikájával szemben és az elnyomott csoportok mellett”, vagy épp ellenkezőleg? Pálffy András tudósítása.
Tusványos. E sorok írójának az idei az első alkalom, és pár dolog rögtön biztosnak látszik: vannak itt politikusok, tehát nem árt óvakodni a populizmustól és a demagógiától. Viszont ellenpontozásként van sör, miccs, kürtőskalács, ingyenkoncert, okos-lelkes fiatalok, állítólag medve is, mindez festői környezetben, fenyőerdőben, tisztáson, jó levegőn. Egy lendülettel el is kezdtük hallgatni Semjén Zsoltot és partnereit „A 2014-es választások tétje Magyarországon és az EU-ban” című vitában.
A Jonathan Horsman (igazgató, Project Associates, London), Marc Gafarot i Monjo (külügyi kabinetvezető, Katalán Demokratikus Konvergencia Párt), Schiffer András (frakcióvezető, LMP, Magyar Országgyűlés), Semjén Zsolt (miniszterelnök-helyettes, Miniszterelnökség), Szilágyi Zsolt (alelnök, Erdélyi Magyar Néppárt) és G. Fodor Gábor (stratégiai igazgató, Századvég) között zajló hosszúasztal-beszélgetésből kiderült: Semjén Zsolt szerint az euró egy rossz koncepció, és nem akarja, hogy „Magyarország Európa provinciája legyen”. Semjén Zsolttól feljegyeztük: „a nemzet az emberiség termőformája”, „ez tulajdonképpen antropológiai téma”, és „egy férfi egy nő a természet rendjének megvalósulása”. Elhangzott az is, hogy az EU-ban lévő politikusok mind azért vannak ott, mert nem értenek semmihez, és el kellett őket paterolni valahova jó messze – Kovács Lászlót és Andor Lászlót említi név szerint.
Megtudtuk: a magyar nemzet nagy része az országhatáron kívül él ezért „Magyarország világnemzet”, az asszimilációt pedig az állampolgári jog és a szavazati jog megadásával lehet megállítani, így 2014-ben végre egy összmagyar parlament jöhet létre. Az autonómia kapcsán „az önbecsülésünk a kérdés”, és „ha másoknak lehet nekünk is hadd lehessen”. Semjén Mesterházy Attila múltbéli látogatása és bocsánatkérése kapcsán megjegyezte: „ide kell jönni, ha szívből, ha színből”.
Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök szerint Európa mély civilizációs válságban van, az érték alapú helyett az érdek alapú összefogás került az előtérbe. Ezért értékalapon kell újragondolni az EU berendezkedését. Kiemelte, hogy Bukarest ne kezelje gyarmatként Erdélyt, mintegy párhuzamot vonva a Magyarország-EU vitával.
Marc Gafarot i Gonjo a katalánok helyzetéről, az európai integráció szükségességéről és elkerülhetetlenségéről beszél, többek között arról, hogy csak egy egységes Európa képes felvenni a versenyt a többi globális hatalommal. Bár a diverzitás fontos, és kisebbségekre igenis szükség van, meg kell tanulnunk a békés együttélést, és a pontosabb, mélyebb együttműködést. Szerinte a kisebb népeknek nem az autonómiáért, sokkal inkább az országuk demokratikus berendezkedéséért, Európához közelítéséért kellene küzdeniük. Az viszont szerinte is biztos, hogy az EU elvesztette az irányt, és új utakat, új lehetőségeket kell keresni, a gazdaság vezette Európát vissza kell terelni egy értékalapú irányba. Amíg beszél, a közönség egy része elhagyja a helyszínt, mások bealszanak, amit én betudok annak, hogy angolul beszél, szinkrontolmács pedig nincsen. Kár, mert sokaknak ez így csak egy Semjén-Schiffer „vita” marad, ha egyáltalán.
Ezután értünk el Schiffer Andráshoz, aki Semjén Zsolt '68-as kijelentésére reagált: '68 Schiffer szerint „kiállás volt a fogyasztói társadalom pusztító logikájával szemben és az elnyomott csoportok mellett”, Semjén Zsolt szerint pedig éppen ellenkezőleg. Talán mindkettejüknek igaza van? Schiffer ezen kívül a természeti felelősség fontosságát emelte ki a tőkével szemben, majd jött egy kis magyarországi belpolitika: dohánytörvény, földtörvény. Végül a „Magyarország ne legyen Európa provinciája, de ne legyen a Közgép provinciája sem” mondatra futott ki, amire a közönség füttyögött egyet.
Semjén a kormány politikáját ért kritikákra a „jaj, már megint a szokásos témákat hozza fel a vitapartner” és a „nem csodálom, hogy sületlenségeket beszél szegény, hiszen ilyen Tavaresekkel van körülvéve” érvrendszerével válaszolt, kitörő éljenzést és tapsot váltva ki a még megmaradt közönség soraiban. Ezek után újra kitért a természet rendjére és az örök értékekre, majd azzal zárta mondandóját: „Magyarország teljes súlyával az erdélyi magyarság mögött áll”.
Előfordult, hogy Jonathan Horsman is hozzászólt a témákhoz, de annyira nem derült ki a beszélgetésből, hogy miért vesz részt rajta. Egy hirtelen jött széllökéssel aztán a beszélgetés véget is ért. A politikusok után érdekes robotok nyomába eredtem, de az már egy másik történet.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Ezek most már csak a tiszások későbbi hergelésére jók.
A szakértők egyetértenek: kampányhajrára időzített destabilizáció zajlik. Külföldi titkosszolgálatok és a Tisza körei együtt dolgoznak a magyar állam ellen.
Az LMP alapítója arra volt kíváncsi, hogyha igaz a Tisza-előny, akkor miért kell a többi ellenzéki politikust bántani.
Azt a Washington Post cikket idézik, mely szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat felvetett egy Orbán Viktor elleni önmerénylet ötletet.
A DK színeiben induló egykori jobbikos leszögezte, „nem hajlok meg előttük akkor sem, ha ezzel a politikai pályafutásom kettétörik”.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
