Szentmisét, megemlékezést tartanak a hétvégén Sándor István szalézi szerzetes kivégzésének 60. évfordulója alkalmából Szolnokon és Budapesten is – közölte a Szalézi Médiaközpont pénteken az MTI-vel. A vértanú szerzetest októberben avatják boldoggá.
A tájékoztatás szerint szombaton szentmisével emlékeznek a szaléziak és a helyiek Sándor Istvánra szülővárosában, Szolnokon. A szentmisét Pierluigi Cameroni, a szalézi rend egyetemes posztulátora mutatja be Ábrahám Béla magyar szalézi tartományfőnökkel és paptestvéreivel. Vasárnap ugyancsak Pierluigi Cameroni mutat be szentmisét Ábrahám Bélával és rendtársaival az újpesti Szent István-templomban, valamint megemlékezést is tartanak. Azt követően a Don Bosco-szobornál elhelyezik a megemlékezés virágait.
Sándor István vértanú szalézi szerzetes boldoggá avatási szertartása október 19-én lesz a budapesti Szent István-bazilikában. A liturgiát Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa, szalézi szerzetes tartja Ferenc pápa képviseletében. A boldoggá avatási szentmisén a tervek szerint részt vesz Pascual Chávez, a szaléziak rendfőnöke. Sándor István 1914-ben született Szolnokon. 1931-ben vasesztergályosként helyezkedett el. 1936-ban belépett a szalézi rendbe mint laikus testvér. 1940 és1949 között nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. Lakhelye és működésének fő színhelye a rend újpesti székhelye, a Clarisseum, a legszegényebb családok iskolás gyermekeit befogadó fiúnevelő intézet volt.
1950 tavaszán betiltották a rendek működését, de Sándor István továbbra is találkozott a fiatalokkal, kirándulásokat, összejöveteleket szervezett és hittant tanított. 1951. február végén a hatóság tudomására jutott Sándor István illegális tevékenységének egy része. 1952 júliusában társaival együtt letartóztatták, és koholt vádak alapján ítélték el. Az eljárás a pártőrség pere néven híresült el. Sándor Istvánt kötél általi halálra ítélték, amit 1953. június 8-án hajtották végre. Legnagyobb valószínűséggel a Rákoskeresztúri köztemető 30l-es parcellájában hantolták el. A Sándor Istvánra mért halálos ítéletet csak 1994-ben semmisítették meg.
A mártír sorsú szerzetes boldoggá avatásának egyházmegyei eljárása 2006-ban kezdődött és 2007-ben fejeződött be, ez idő alatt számos tanút hallgattak meg. Ennek folytatásaként a szentszéki eljárás 2008-ban kezdődött meg, annak eredményeként végül a bíborosok kollégiumának döntése az idén január 15-én született meg. A pápa március 27-én fogadta Angelo Amatót, és engedélyezte 63 új boldog dekrétumának kihirdetését. Közöttük volt az a dekrétum is, amely elismerte Sándor István vértanúságát. A magyarországi jelenlétük századik évfordulóját ünneplő szaléziak első boldogjukat tisztelhetik a sztálinista egyházüldözés áldozatául esett Sándor Istvánban.
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
„Éljen a keresztény Magyarország! Éljen a keresztény Európa!” – zárta gondolatait Petrás János.
„Ketté lehet őket hugyozni és kész” – fogalmazott a publicista.
Korábban Orbán Viktorral is imádkozott az ismert keresztény prédikátor.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Így kell lezárni egy idényt!
Persze nem a szó politikai, hanem szellemi értelmében. Angolként valahogy otthonosan mozog a világ bármely tetszőleges pontján. Ilyesmire mi, magyarok soha nem voltunk és nem is leszünk képesek. Győrffy Ákos írása.
