Federico Walsot, aki március 13-ig volt a Buenos Aires-i érsek szóvivője, a National Catholic Reporter amerikai katolikus hírportál idézte, miszerint „Ferenc pápa bezárathatná a vatikáni bankot”. Később Wals az olasz hírügynökségeknek „lehetségesnek” nevezte, hogy Ferenc pápa a Vatikánban ugyanazt a „receptet” kövesse, melyet az argentin főváros érsekségén használt. Vezetése alatt az egyházmegye „a szigorúbb pénzügyi rend” érdekében lemondott arról, hogy bankok részvényese legyen. A vatikáni bank bezárását szintén valószínűsítő olasz sajtó arra emlékeztetett, hogy a Buenos Aires-i érsekség élére 1998-ban kinevezett Bergoglio nehéz pénzügyi helyzetben találta magát. Az érsekség pénzhiánnyal küszködött és a súlyos szabálytalanságok gyanúja 1999-ben Bergoglio elődje, Antonio Quarracino érsek titkárának a letartóztatásához vezetett.
A Vatikánból kiszivárgott olasz lapértesülések szerint a pápa még nem vette kézbe az IOR dossziéját, de külföldi hírügynökségek már azt jelentették, hogy függetlenségének felszámolásával az IOR-t Vatikán állam pápai tanácsának hatáskörébe akarják áthelyezni. Így Giuseppe Bertello, Vatikánváros kormányzóságának elnöke felügyelete alá kerülne, akiről új szentszéki államtitkárjelöltként is hallani. Az Affariitaliani.it hírportál arra emlékeztetett, hogy a nyolcvanas évek elején az IOR egyszerű szabályzat-módosítása több mint egy évig tartott, ezért belső vatikáni átcsoportosítás helyett egyszerűbb és gyorsabb megoldás lenne az IOR bezárása. „Az IOR nem elengedhetetlen az egyház életében, nem szentség, nem egyházi dogma” – hangsúlyozta John Onaiyekan nigériai bíboros egy nyilatkozatában a pápaválasztás előtti napokban, amikor a Famiglia Cristiana olasz katolikus hetilap az IOR-nak egy etikus bankkal való helyettesítését kezdeményezte.