Erdő Péter bíboros, prímás szerint pozitív változást hozott a húsz éve, II. János Pál által kiadott Hungarorum Gens pápai rendelkezés, amely jelentősen átalakította a magyar egyházmegyei szervezetet. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke erről az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye egyháztörténeti bizottságának ünnepi konferenciáján beszélt hétfőn Budapesten.
Erdő Péter a pápai rendelkezés megjelenésének 20. évfordulója és a Katolikus Budapest I-II. című kötet bemutatója alkalmából tartott rendezvényen kiemelte: az átalakításra azért is szükség volt, mert akadtak olyan egyházmegyék, amelyeknek egyes területei a püspöki székhelytől nagyon messze estek. Példaként hozta fel erre az egri érsekséget, amelynek területéből kihasítva létrehozták a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét. Az esztergom-budapesti érsek emlékeztetett arra, hogy 1993-ban Magyarországon új egyházmegyéket is létrehoztak, ezek esetében fontos szempont volt, hogy az újonnan alapított püspöki székhely lehetőleg világi szempontból is jelentős település legyen.
Elmondta, hogy az 1993 előtti, nagy kiterjedésű veszprémi egyházmegyét a Balaton „természetes módon kettévágta”, az ettől délre eső területből így alakították ki a Kaposvári Egyházmegyét. Az új egyházmegyei határok meghúzásakor a Székesfehérvári Egyházmegye „sok területet veszített”, ugyanakkor a Csepel-szigetet megtarthatta, illetve Buda környéki falvakat még át is vehetett az esztergomi érsekségtől – fűzte hozzá. Erdő Péter szólt arról: a pápai rendelkezésben hangsúlyosan jelent meg Budapest. Megjegyezte, hogy amikor 1950-ben Nagy-Budapest létrejött, a frissen a fővároshoz csatolt kerületekben volt, amelyik plébánia a váci, és volt, amelyik a székesfehérvári egyházmegyéhez tartozott.
Tarlós István főpolgármester úgy fogalmazott: „ha valaki azt mondja, hogy jelentős és alapvető különbségek vannak a jelenlegi és az előző városvezetés között, az nem téved". Véleménye szerint az istenhitellenes közösség nem életképes, de lehet velük békességben élni. A kereszténység közösségteremtő ereje nem megkerülhető, a közösségekhez való tartozás pedig útja az emberi kiteljesedésnek – tette hozzá. Mint mondta, a közösségek legalapvetőbb helyszínei a múltban is a templomok voltak – ezt összegzi a mostanra elkészült könyv –, de a templomok közösségének ereje a mai napig változatlan. „A templomban valljuk meg bűneinket, ott van a lelki vezetőnk és lelki családunk, ott vagyunk közel Istenhez”, miközben a városok közösségei „jól érzékelhetően lazulnak”. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy „csak a hit nélküli ember magányosodik el teljesen (…) mi, keresztények tudjuk, hogy Isten soha nem hagy el bennünket”.
A főpolgármester hangsúlyozta: a városok és a templomok közösségeinek kiemelkedően fontos alkotóelemei a családok, amelyeket erősíteni kell, mert „a gyerekeknek családban kell születniük és felnőniük”, s ezért az egyházak sokat tehetnek. Úgy véli, a többi között a hittan és a kötelező erkölcstan bevezetése nyomán alakulhat ki a felnövekvő nemzedékekben az a magatartásforma, amely a közösségi élet alapjává a családokat teszi. Hozzátette: „a hit mindig életigenlő és értékőrző”, a hitben élő családok ezért „a legerősebb családok”. Mint mondta, a konzervatív értékeket valló kormányzat és fővárosi vezetés éppen ezért azt vallja, hogy a megélhetési költségeket csökkenteni kell, a családokra pedig tilos korlátlanul áthárítani a terheket.
Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora elmondta: a Katolikus Budapest című kétkötetes munka 1204 oldalt tesz ki, s ezzel „olyan mű született, amely hosszú távon megkerülhetetlen, és mutatja a katolikus egyház sajátos jelenlétét Budapesten”. A rektor arról is beszélt, hogy a két kötet kifejezetten a plébániákra és azok tevékenységére igyekszik fókuszálni, az olvasók pedig meggyőződhetnek arról, hogy „az egyháznak kisugárzása van a körülötte lévő emberekre”. Szólt arról is, hogy a kötetek készítői öt év munkájával alapvető forráskutatást végeztek, a többi között egyházi anyakönyveket tanulmányoztak, a számos fiatal szerző bekapcsolódása a munkába pedig azt jelzi, hogy az új generációk is képesek felvállalni egy ilyen típusú kutatást.
Kitért arra, hogy a Katolikus Budapest című könyv felvázolja a plébániák és közösségeik történelmét, s egyebek mellett tartalmazza az egyes templomok építésének történetét, művészettörténeti tudnivalóit. A rendezvényen előadást tartott Beke Margit egyháztörténész, a kétkötetes munka szerkesztője, a főegyházmegye egyháztörténeti bizottságának elnöke és Szelestei Nagy László, a PPKE egyetemi docense is.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Tóth Máté kifejtette, Magyar Péter nem ugyanazt képviseli a nyilvánosság előtt, mint amit valójában gondol.
Úgy tűnik, nem a Tisza árad, hanem az obszcenitás és a gyűlölet.
