A püspök beszámolt arról, hogy a tanácsadó testületekben, illetve az MRE cigánymissziót végző munkatársainak körében az elmúlt hónapokban elkészült az egyház romák közötti szolgálatának koncepciója, amelyet április 8-án elfogadott a Református Cigánymissziós Tanács, április 10-én pedig bemutatták az esperes-gondnoki értekezleten is. A püspök úgy fogalmazott: „az egyház természeténél fogva missziói, ebbe beletartozik a szegények, a kitaszítottak missziója”, továbbá „az új élet meghirdetése emberileg lehetetlennek tűnő helyzetekben is”.
Meglátása szerint az evangéliumot továbbadni szándékozó és az azt befogadó közösség közötti kapcsolat célja „egymást gazdagítani, megismerni és az evangélium mértéke szerint formálni”. Az egyház arra törekszik, hogy gyülekezeteik befogadóbbakká váljanak és a cigányságot egyenrangúként kezeljék, kultúrájukat pedig megismerjék – mutatott rá. Hangsúlyozta: az MRE cigánymisszióját a kölcsönös kiengesztelődésnek kell jellemeznie, a gyülekezeteknek pedig meg kell hirdetniük az evangélium „életet formáló üzenetét” a társadalom peremén élő rétegeknek, köztük a cigányságnak is.
Steinbach József beszélt arról is, hogy vizsgálataik során igyekeztek a cigányság területi elhelyezkedését, illetve régiónkénti számarányát feltérképezni, továbbá a gyülekezeti helyzetüket is megpróbálták tisztázni, ezen belül pedig azt, hogy vannak-e roma tisztségviselők a gyülekezetekben. Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke hozzászólásában azt kérte, minden gyülekezet tűzze napirendre a cigánymissziós stratégiát, amelyhez cselekvési programot is kell fűzni. Nagy horderejű feladatnak nevezte a cigánymissziót, amelyben kiemelt szerepet kell betöltenie az oktatásnak és a nevelésnek. Példaként hozta fel a görög katolikus egyház nyíregyházi iskolájának esetét, amelyben egy érdekvédő szervezet bíróságon támadta meg a fenntartót, mondván, hogy az intézményben szegregáltan oktatnak. Mindezt annak ellenére hangoztatják, hogy a cigány szülők szerint gyermekeik szeretik ezt az iskolát – tette hozzá.