Mindenszentek, halottak napja – mit ünneplünk pontosan?
Mindenszentek ünnepének több mint ezeréves hagyománya van, a halottak napja csak évszázadokkal később került be a jeles napok közé.
Az Alkotmánybíróság döntése nem a vallásszabadságról szól.
„Az ítélet tehát nem a vallásszabadságról szól, hanem az elmúlt évek két talán legfontosabb, és szerintem (elbaltázott adópolitikával, befektető-ellenességgel, végtörlesztéssel, stb. együtt is) legnagyobb veszélyt rejtő problémáiról: a korlátlan parlamenti szuverenitásról, és a megfontolt törvénykezés lehetetlenné tételéről. Jelen állás szerint a magyar Parlament bármit, bárhogy eldönthetett. Nem csak általános, mindenkire egyformán érvényes törvényeket hozhat, hanem egyes eseteket is magához vonhat - elvonhatja azokat a bíróságtól, indoklás nélkül dönthet sorsokról (a bíróságnak indokolnia kell a döntését), megfoszthatja az érintetteket a hibák kijavításának lehetőségétől.
De hisz a magyar bíróságok olyan szörnyen lassan és rosszul dolgoznak - hallom a szokásos ellenvetést. Ez egyrészt nem igaz. De ha igaz is lenne: miért lenne jobb, ha ügyeinket inkább a Magyar Köztársaság Országgyűlésére, a kormány (a mindenkori, nem csak a mostani) által kézivezérelt szavazógépre bíznánk?”