Hogy mi az ördög közmondásos nagy csele? Hogy elhiteti, hogy nincs!
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Az 1994-95-ben feltárt váci domonkos kripta szakrális tárgyaiból nyílt kiállítás csütörtökön a váci Tragor Múzeum főtéri kiállítótermében.
A domonkos kripta leletei közül számos olyan darab kerül most a nagyközönség elé, amellyel korábban nem találkozhattak – közölte Csukovits Anita néprajzkutató, a Ha az Úristen kiszólít, így temessenek el című kiállítás kurátora az MTI-vel. A kiállított darabok kultúrtörténeti hátterét ismertetve Csukovits Anita elmondta: a barokk kor emberének vallásossága magától értetődő és mélyen megélt volt, és a leletek sok érdekességet árulnak el a korszak emberének mindennapi áhítatáról, a hitélethez kötődő tárgyairól.
A kutató kiemelte: a számtalan formában megjelenő rózsafüzérek és keresztek jól érzékeltetik, hányféle alakja is lehetett ugyanannak a tárgynak a 18. században. A gazdag leletanyagból válogatva önálló egységet képeznek az egyedi keresztek, mint ahogy külön csoportot alkotnak az éremben vagy gyöngyházberakásos keresztben végződő rózsafüzérek is. Ellenpontként a kortárs szakrális tárgyak is megjelennek, és a kiállítás önálló fejezetet szentel napjaink rózsafüzéreinek.
Csukovits Anita szerint a tárlat egyik különlegességének számít az az egykor búcsújáró helyeken árusított „csomagocska”, amely a bajok elhárítását szolgálta. A sok apró tárgyból álló breverlt maguknál hordták az emberek, és a tokot nem is volt szabad addig kinyitni, amíg szükség nem volt rá – árulta el a néprajzkutató. A szakrális tárgyi emlékeket felvonultató kiállításon a papír szentképek mellett a látogató találkozhat ennek selyemre nyomott változatával, a skapuláréval is, a bemutatott ravatalábrázolás érdekessége pedig, hogy a 18. századi polgárasszony ravatalképén a kiállítás valamennyi tárgytípusa megtalálható.