Először is, hadd szögezzem le, hogy az Új Selyemút nem két pontot köt össze Európában és Kínában. Egy óriási hálózatról van szó, ami rengeteg várost kapcsol össze vasúttal, autópályákkal és energiavezetékekkel. A legfontosabb központja Kínában Csungking, és egészen a Németország nyugati határánál fekvő Duisburgig tart. A kínai vezetés eredeti tervei szerint olajat és gázt importáltak volna az úton Közép-Ázsiából, ám az elmúlt öt évben rájöttek, hogy az Új Selyemút több lehetőséget rejt a pakisztáni energiahordozók szállításánál. Csungking évente egymillió laptopot állít elő, a legnagyobb gyártók, például a HP vagy a Dell termékeit, és ezeket az Új Selyemúton szállítják Európába.
Nem érdemesebb hajóval szállítani?
A kérdésre nagyon egyszerű a válasz: először Sanghajba, majd onnan Rotterdamba vagy Antwerpenbe 5-6 hétig, vagy még tovább tart az út. Vonattal mindez háromszor-négyszer gyorsabb, még ha húsz százalékkal drágább is – ez a költség ráadásul csökkenhet a jövőben. Kína két dolgot szeretne. Egyrészt, több összeköttetést a kínai városok között, és újabb kereskedelmi útvonalakat. Ezek közül már épül a Lengyelországba, Csehországba, és Skandináviába tartó. Hogy Magyarországra mikor érnek el, annak kapcsán csak azt tudnám megismételni, amit már korábban elmondtam. Másrészt, Kína dolgozik a járatok gyorsításán is: a jövőben a kéthetes menetidőt egy hétre, vagy akár három napra is leszorítanák. Úgy vélem, nagyon is megszokott lesz a magyar üzletemberek számára, hogy az áruikat Kínába szállítsák. A jövőben szállíthatóvá válnak a rövid ideig eltartható termékek, így az élelmiszerek is, amiért cserébe mondjuk ruházati cikkeket importálhatnak.
Most mit szállít Európa Kínának?
A Kínából érkező, laptopokkal telezsúfolt vagonok ma félig üresen térnek vissza. Az európai vállalatok és kormányok sokkal lassabban mozdulnak, mint amennyire szükséges lenne. Kínában gyorsabb a fejlődés üteme: ha egy kínai talál valami eladhatót, azonnal építkezni kezd, hogy kiaknázza a kapacitást. Az európaiaknak sokszor mindez évekbe telik. Ázsiában általánosságban gyorsabban megy minden, mint Európában, és az európaiakat lelassítják a különböző szabályozások.
Európa nem akar annyit dolgozni?
Kisebb a kezdeményezőerő. Magyarországon sokan vannak akik, örökölnek egy lakást a szüleiktől, és annyi pénzt keresnek, amennyiből jól tudnak lakni, aztán elmennek bulizni. Nem minden magyar ilyen, de sokukra ez a jellemző. A kínaiak ezzel szemben nagyon erősen vágynak a sikerre, minél több pénzt szeretnének keresni, és ez a fejlődés sebességén is meglátszik.
Mit gondol, a gazdasági kapcsolatok kulturális közeledést is eredményeznek, akárcsak az ókori Selyemút esetében?
Azt hiszem igen, elég ha a buddhizmusra gondolunk, ami Indiából terjedt el Kínába. A kulturális csere fontos szerepet játszott a Selyemút történetében. Ha körülnézünk Magyarországon, láthatjuk, hogy sokkal erősebb a kínai jelenlét, mint akár öt évvel ezelőtt volt. Ha fejlődik a kereskedelem Európával, és a kínaiaknak több pénzük lesz utazni, Magyarország vonzó célponttá válhat a kínai turisták számára. Budapesten élő kínaiként úgy gondolom, a város van olyan jó célpont, mint Párizs, vagy Róma. A kínaiakat idevonzzák a jó borok és ételek is. Semmi kétségem afelől, hogy az európai és a kínai kultúra közti közeledés fel fog gyorsulni a következő években.
A képek forrása: CEU, Businessweek
