XVI. Benedek kegyelmet adott Paolo Gabrielének, a lopásért 18 hónap börtönre ítélt pápai komornyiknak – közölte szombaton a szentszéki államtitkárság.
XVI. Benedek szombaton felkereste Paolo Gabrielét a vatikáni fogdában, és személyesen közölte vele, hogy elfogadta kegyelmi kérvényét. Az egyházfő kegyelemben részesíti a bizalmas vatikáni dokumentumok ellopásáért elítélt Claudio Sciarpellettit, a szentszéki államtitkárság volt informatikusát is. Gabriele már elhagyta vatikáni celláját, és hazatért családjához. A pápai kegyelem „jó hírrel zárta a Vatileaks szomorú ügyét” – fogalmazott Federico Lombardi atya, szentszéki szóvivő. Hozzátette, hogy Gabriele nem dolgozhat és nem élhet többet a Vatikánban.
„Mivel azonban megbánta bűneit, a Vatikán lehetőséget kíván adni neki, hogy nyugalomban tudja folytatni családi életét” – mondta Lombardi. Az olasz sajtó szerint ez azt jelenti, hogy Gabriele egy Vatikánon kívüli római egyházi intézményben fog új munkát kapni. A Vatileaks, a pápai lakosztályból ellopott bizalmas vatikáni dokumentumok botránya, az év elején robbant ki, amikor az iratokat ismertették az olasz újságok.
Gabrielét május 24-én tartóztatták le. Vatikáni lakásán több láda eredeti és fénymásolt dokumentumot találtak. Ezen kívül a pápát 2006 óta szolgáló komornyik a XVI. Benedekhez érkező értékes ajándékokat is ellopta egy olyan 100 ezer eurós csekkel együtt, amely a pápa nevére szólt. Gabriele azzal védekezett, hogy a sajtónak kiadott dokumentumokkal a pápát akarta segíteni az őt támadó vatikáni körökkel szemben.
Lopás minősített esete miatt Gabrielét október 6-án másfél év börtönre ítélték. Büntetése letöltését október 25-én kezdte meg. A kegyelem lehetőségéről az ítélet után elsőként a szentszéki szóvivő beszélt, hangoztatva, hogy a pápai bocsánathoz Gabrielének őszintén meg kell bánnia tetteit. A kegyelmi kérvényt Gabriele októberben nyújtotta be. Lombardi szerint kegyelmet kap a volt komornyik bűntársának tartott Sciarpelletti is, akit két hónap felfüggesztett börtönre ítéltek. Az informatikus továbbra is a Vatikánban dolgozik, csak a szentszéki államtitkárságról a statisztikai hivatalba helyezték át.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Szerinte a játékosoknak nagyobb a felelősségük, mint az edzőknek.
Mindent megtesznek azért, hogy befolyásolják a szavazókat – állapította meg a Magyar Nemzet.
