A vallásosság egyfajta elkötelezettséget kíván az emberektől, akik hajlamosak tévesen azt hinni, hogy ez a lehetőségek korlátozásával jár. A házasságkötések mostani elmaradásának oka is az, hogy az emberek nem akarnak elköteleződni – mondta Bolberitz Pál teológus professzor a Hit és ész című kerekasztal-beszélgetésen.
A vallás és a tudomány viszonyáról a Hitel című folyóirat és a MOM Kulturális Központ által szerda este Budapesten szervezett rendezvényen a teológus annak a véleményének adott hangot, hogy „az ember akkor boldog, ha hite átalakul tudássá”, és „a jövőtől reméljük, hogy bizonyos tudást szerzünk”. Mint közölte, a megismerés három szintje az érzéki tapasztalás, az értelmi belátás és a hívő megismerés, ezeket azonban nem lehet szétválasztani. Utalt arra, történelmileg bizonyítható, hogy Isten kinyilatkoztatja önmagát az Ószövetségben, és Jézuson keresztül az Újszövetségben is.
Jelenits István piarista szerzetes rámutatott: aki a hitben és az ész pallérozásában egyaránt otthonos, tudja, hogy ezek szorosan összetartoznak. Azt mondta, a hit személyes kapcsolat egy másik gondolkodó emberrel. Véleménye szerint „tudni lehet egyedül, egy személyben is, hinni viszont nem, mert ahhoz az kell, hogy valakiben vagy valakinek hihessek”. A hit nem teszi feleslegessé a gondolkodást, a tudásban való közösség pedig soha nem lehet olyan, mint a hitben való közösség - mutatott rá.
Megemlítette, Isten úgy szólította meg az embert, hogy szava „testté lőn” Jézusban, aki „tetteivel és halálával is kiérdemli az emberek bizalmát”. Az Istennel való kapcsolat arra készteti az embert, hogy a tudásban fejlődés a hitben elmélyülést is jelentse – fűzte hozzá. Falus András biológus, genetikus megállapította: „a tudomány akkor tudomány, ha ismeri a határait”, ha tudja, mire adhat választ és mire nem. Úgy fogalmazott: amit tálentumban megkapunk, az mind ajándék, a szorgalom és a motiváció is. Felhívta a figyelmet arra: nem tudásalapú, hanem etikaalapú társadalmat kell építeni, utóbbiban azonban a tudásnak is megvan a maga helye. Hangsúlyozta, hogy a magyar iskolarendszerbe be kell épülnie a bibliaismeretnek, az egyházaknak pedig a különböző ügyek melletti kiállásukkal kell helyes irányt mutatniuk a fiatal nemzedéknek. Kitért arra, a hit azt jelenti: „elhiszem azt, hogy nem véletlen, ami velem történik”.
Tőkéczki László történész kiemelte: a hit és a tudás is Isten ajándéka. Emlékeztetett arra, a racionalizmus eszméje állította ezt a kettőt szembe, annak ellenére, hogy „az ember egyszerre lélek és szellem”. Megjegyezte, az ember alapvetően nem akarja elpusztítani a környezetet, „de belenyúlt abba, és annak következményei látszanak”. Vasadi Péter költő elmondta: „kimondhatatlan egységben van a hit, a tudás, a szerelem és a zsenialitás”, mert „ezek vagyunk”. Meggyőződése szerint "az ember lényének lényege a szabadság", ami mindig más formában jelenik meg.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Nézze meg az ELTE rektorát, a legnagyobb és a legrégebbi egyetemünk most bizonyította, képes igazságot szolgáltatni.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Sok fiatal férfinek lett elege abból, hogy egyre több protestáns templom előtt lógnak a pride-zászlók és a Black Lives Matter transzparensek, ezért úgy érezték, lépniük kell.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
