A vallásosság egyfajta elkötelezettséget kíván az emberektől, akik hajlamosak tévesen azt hinni, hogy ez a lehetőségek korlátozásával jár. A házasságkötések mostani elmaradásának oka is az, hogy az emberek nem akarnak elköteleződni – mondta Bolberitz Pál teológus professzor a Hit és ész című kerekasztal-beszélgetésen.
A vallás és a tudomány viszonyáról a Hitel című folyóirat és a MOM Kulturális Központ által szerda este Budapesten szervezett rendezvényen a teológus annak a véleményének adott hangot, hogy „az ember akkor boldog, ha hite átalakul tudássá”, és „a jövőtől reméljük, hogy bizonyos tudást szerzünk”. Mint közölte, a megismerés három szintje az érzéki tapasztalás, az értelmi belátás és a hívő megismerés, ezeket azonban nem lehet szétválasztani. Utalt arra, történelmileg bizonyítható, hogy Isten kinyilatkoztatja önmagát az Ószövetségben, és Jézuson keresztül az Újszövetségben is.
Jelenits István piarista szerzetes rámutatott: aki a hitben és az ész pallérozásában egyaránt otthonos, tudja, hogy ezek szorosan összetartoznak. Azt mondta, a hit személyes kapcsolat egy másik gondolkodó emberrel. Véleménye szerint „tudni lehet egyedül, egy személyben is, hinni viszont nem, mert ahhoz az kell, hogy valakiben vagy valakinek hihessek”. A hit nem teszi feleslegessé a gondolkodást, a tudásban való közösség pedig soha nem lehet olyan, mint a hitben való közösség - mutatott rá.
Megemlítette, Isten úgy szólította meg az embert, hogy szava „testté lőn” Jézusban, aki „tetteivel és halálával is kiérdemli az emberek bizalmát”. Az Istennel való kapcsolat arra készteti az embert, hogy a tudásban fejlődés a hitben elmélyülést is jelentse – fűzte hozzá. Falus András biológus, genetikus megállapította: „a tudomány akkor tudomány, ha ismeri a határait”, ha tudja, mire adhat választ és mire nem. Úgy fogalmazott: amit tálentumban megkapunk, az mind ajándék, a szorgalom és a motiváció is. Felhívta a figyelmet arra: nem tudásalapú, hanem etikaalapú társadalmat kell építeni, utóbbiban azonban a tudásnak is megvan a maga helye. Hangsúlyozta, hogy a magyar iskolarendszerbe be kell épülnie a bibliaismeretnek, az egyházaknak pedig a különböző ügyek melletti kiállásukkal kell helyes irányt mutatniuk a fiatal nemzedéknek. Kitért arra, a hit azt jelenti: „elhiszem azt, hogy nem véletlen, ami velem történik”.
Tőkéczki László történész kiemelte: a hit és a tudás is Isten ajándéka. Emlékeztetett arra, a racionalizmus eszméje állította ezt a kettőt szembe, annak ellenére, hogy „az ember egyszerre lélek és szellem”. Megjegyezte, az ember alapvetően nem akarja elpusztítani a környezetet, „de belenyúlt abba, és annak következményei látszanak”. Vasadi Péter költő elmondta: „kimondhatatlan egységben van a hit, a tudás, a szerelem és a zsenialitás”, mert „ezek vagyunk”. Meggyőződése szerint "az ember lényének lényege a szabadság", ami mindig más formában jelenik meg.
A humántudományok jelentős része intellektuális farokméregetés, ami leginkább a farok tulajdonosának fontos, másodsorban meg néhány okos embernek valahol fent az elefántcsonttornyokban.
A leghatékonyabb módja a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésének az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb leszokunk róla.
JD Vance egy több ezer fős stadionban mondta ezt.
A humanizmus egy vallás, ami ledegradálja az embert, és valójában egy szélsőbaloldali politikát takar. Nem kérünk belőle, Humanisták nevű pártként sem. Szilvay Gergely írása.
Normális esetben ez nem is volna kérdés.
Fiatalok beszélgettek a kereszténységről, közösségükről, Európa jövőjéről.
A miniszterelnök hétfőn Törökországba látogatott, hogy négy nagy témakörről tárgyaljon Erdoğan elnökkel.
Megdöbbentő, amit ez a kártékony, önelégülten nárcisztikus ember művel.
