Bemutatták Somorjai Ádám bencés szerzetesnek, történésznek, a Pápai Államtitkárság munkatársának, a Szenttéavatási Kongregáció konzultorának legújabb, Mindszenty Józsefről szóló köteteit pénteken Budapesten. A kiadványok között van Az Apostoli Szentszék és Mindszenty József kapcsolattartása című trilógia, valamint a Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségen című könyv.
Balogh Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának igazgatója kiemelte: a szerző „másfél évtizednyi fehér foltot tüntet el a Mindszenty-biográfiából”, azt az időszakot (1956-1971), amelyet a bíboros az Egyesült Államok budapesti követségén töltött. Ez alatt a 15 év alatt „óriásit fordult a világ”, a hidegháború is enyhült 1971-re, amikor Mindszenty Józsefnek el kellett hagynia az országot – jegyezte meg. Szólt arról is: a szerző kutatásai szerint az amerikai diplomaták a magyar állambiztonságnak átadták volna a bíborost, ha Kádárék karhatalmi erőszakkal törtek volna be a követségre. Kitért arra, hogy a bíboros követségről való kimenekítése is felmerült, ebbe azonban Mindszenty nem egyezett volna bele.
Közlése szerint egy orosz történeti forrás arról szól, hogy szovjet titkosszolgálati ügynök bevetése is szóba került Mindszenty tőrbe csalására, amely után a bíborost letartóztatták volna. Kádár János, az MSZMP első titkára egyszer azt is megemlítette, hogy az Amerikával folyatott diplomáciai kapcsolatok megszakadtak volna, ha Mindszenty nincs a követségen – mutatott rá a szerző kutatásának eredményeire Balogh Margit. Hozzátette: Kádárék 1957-ben egyértelművé tették, hogy Mindszenty 1949-es bírósági ítélete hatályos, azaz börtönbe vitték volna, ha ekkor a bíboros elhagyta volna a követséget.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát közölte: Somorjai Ádám kutatta Mindszenty Józsefnek VI. Pál pápával és az akkori amerikai elnökökkel, külügyminiszterekkel folytatott levelezését. Munkái alapján megállapítható, hogy az amerikai diplomácia nemigen engedélyezte Mindszenty kapcsolattartását a Vatikánnal. Somorjai Ádám kutatásai alapján árnyaltabbá válik a kép VI. Pál pápa és Mindszenty konfliktusáról – jegyezte meg. A rendezvényen Csíky Balázs történész és Vörös Géza, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, történész méltatta Somorjai Ádám munkásságát, a könyvbemutató résztvevőit Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese köszöntötte.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Miképp épült ki az új hatalom 1945 és 1948 között, hogyan vált matematika kérdésévé a marasztaló ítélet? Zinner Tibor új könyvéből megtudjuk!
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Egy friss kutatás szerint a helyzet kezd kicsúszni a családok kezéből.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
„Aktiváld a benned rejlő szupererőt.”
A német gazdaság történetének egyik legdrámaibb fordulata zajlik: a hagyományos ipari megrendelések összeomlása miatt a korábbi civil óriásvállalatok, köztük az autóipar szereplői, tömegesen állnak át fegyvergyártásra. Németország harcra készül.
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
